Ha egy külföldi egyetemen, angolul szeretnétek tanulni, általában egy nemzetközi nyelvvizsgával kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Bár a jelentkezési határidő a legtöbb országban még arrébb van, ennek a követelménynek már most érdemes utánanézni.
Ahhoz, hogy egy külföldi felsőoktatási intézménybe, egy angol nyelvű szakra nyerjetek felvételt, nyelvvizsga-bizonyítvánnyal kell igazolnotok a nyelvtudásotokat. Az egyetemek általában valamelyik nemzetközi, egynyelvű vizsgát kérik, a legnépszerűbbek a TOEFL (Test of English as a Foreign Language), az IELTS (International English Language Testing System), illetve a Cambridge Assessment English haladó, C1-es szintű vizsgája.
Annak, hogy melyik nyelvvizsgát fogadják el a jelentkezéshez, illetve milyen eredményt kell elérnetek, mindig az adott egyetem honlapján kell utánanéznetek. A brit, az ausztrál, a dán és a holland egyetemek általában mindhárom nyelvvizsgát elfogadják, az USA-ban inkább a TOEFL a jellemző követelmény. Ha az oxfordi vagy a cambridge-i egyetemre jelentkeznétek, már csak pár hetetek van: részletek itt.
TOEFL
A TOEFL egy interneten kitölthető, négy-ötórás teszt, amely az írott és hallott szöveg értését, a beszéd- és az íráskészséget méri. A bizonyítvány két évig érvényes - eddig használhatjátok az egyetemi jelentkezéshez. A nyelvvizsgát az országban több helyen is letehetitek, az ára 220 dollár, vagyis körülbelül 67 ezer forintba kerül. A TOEFL-ről további információt itt találtok - az oldalon a magyarországi vizsgahelyszínekre is rákereshettek, illetve regisztrálhattok is a tesztre.
IELTS
Magyarországon a külföldi továbbtanuláshoz szükséges IELTS Academic vizsgát a British Council szervezésében - Budapesten vagy Szegeden - tehetitek le, 62 800 forintért. A TOEFL-höz hasonlóan ez a teszt is méri mind a négy nyelvi készséget, az írásbeli rész 2 óra 40 percig tart, a szóbelit ettől függetlenül, legfeljebb hét nappal korábban vagy két nappal később is megtarthatják. A részleteket itt, a British Council honlapján találjátok.
Cambridge Assessment English
A legtöbb külföldi egyetemen az alapszakok esetében a Cambridge-vizsgák közül az Advanced, vagyis C1-es szintű nyelvvizsga a jelentkezés feltétele. Magyarországon ezt a vizsgát is a British Council szervezi, Budapesten, Szombathelyen és Debrecenben is letehetitek. A vizsga körülbelül négy óráig tart, és 51 500 forintot kell fizetnetek érte. További információkat itt találtok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
