112 ezer jelentkező közül 78 900-an kerültek be a 2019-es felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.
Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda esti sajtótájékoztatóján azt mondta: 78 900 jelentkezőt vettek fel, 3 ezerrel többet, mint tavaly.
Horváth Zita, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy állami támogatással mintegy 62 ezren, míg önköltséges formában csaknem 17 ezren tanulhatnak tovább.
A nagy többséget az elmúlt évekhez hasonlóan alapképzésre vették fel: csaknem 54 ezer jelentkezőt. Osztatlan képzésben több mint 7 ezren, mesterképzésben 11 ezren vehetnek részt az ősztől - sorolta.
Még mindig a nappali munkarend a meghatározó - jegyezte meg Horváth Zita.
Több népszerű szakon is magasabbak lettek a végleges ponthatárok, mint az előzetesek
Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
