Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár
Az előző évekhez hasonlóan 41 kiemelt alap- és osztatlan szakon ismét előzetes ponthatárokat húztak, a képzések listáját 2019 decemberében hozták nyilvánosságra. A "központi" ponthatárok lényege, hogy azok, akik az érintett 41 szak közül választottak, csak akkor szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik az előzetesen meghatározott ponthatárt.
Nyolc alapszakon azonban jóval alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 28 ponttal kevesebb kellett, mint tavaly, 428 helyett 400-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi volt az előzetes limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.
A nemzetközi gazdálkodás szakon 440 helyett 420, kommunikáció- és médiatudományon 455 helyett 440, a nemzetközi tanulmányokon 465 helyett 455, a pénzügy és számvitelt célzók 425 helyett 400-as előzetes ponthatárral számolhattak a felvételizők.
Sőt több osztatlan képzésen is alacsonyabbak voltak az előzetes ponthatárok. Például 460 helyett csak 440 pont kell a jogászképzésen, a gazdálkodás- és pénzügy-matematikai elemzés szakon 440 helyett 420 pont kell.
Az elmúlt években többször volt rá példa, hogy változtattak az előzetes ponthatárokon - az oktatásért felelős államtitkárság többször kiemelte, hogy ezek csak "előzetes" limitek, amelyek változhatnak a jelentkezők száma és összpontszáma alapján.
Idén is volt, akit kellemetlen meglepetés ért
Azok közül a szakok közül, ahol előzetes ponthatárokat húztak, több olyan is van idén, ahol a végleges ponthatár jóval magasabb lett, mint az előzetesen megadott.
A népszerű műszaki menedzser képzésen az előzetes 320 helyett 360 kellett, nemzetközi gazdálkodáson pedig volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez.
A legnépszerűbb bölcsészképzésen a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az például az előzetes 435 helyett 459 vagy 460 pont kellett. A szintén népszerű szabad bölcsészeten is voltak magasabb ponthatárok az előzetes 340 helyett volt olyan intézmény is, ahova 380 pnt kellet.
Kommunikáció- és médiatudomány szakon például volt olyan egyetem is ahol az előzetes 440 helyett, 462 pont kellett bekerüléshez. A turizmus-vendéglátás képzésre jelentkezők is meglepődhettek, hiszen az előzetes 400 pont helyett volt olyan egyetem ahol 408 pont kellett a bekerüléshez.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
