Mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdálkodási és menedzsment - ezekre a szakokra jutott be a legtöbb jelentkező a 2019-es felvételin.
Itt nézhetitek meg az összes felvételi ponthatárt - a teljes lista.
Az Oktatási Hivatal tegnap este bemutatott adatai alapján az alap- és osztatlan szakok közül a mérnökinformatikus képzésre kerültek be a legtöbben a 2019-es felvételin, összesen 2069-en kezdhetik meg a tanulmányaikat szeptemberben.
Több mint 1400 elsőéves kezdhet a gépészmérnöki, valamint a programtervező informatikus szakon is, míg a 2019-es felvételi legnépszerűbb alapszakjára, a gazdálkodási és menedzsmentre 1299-en jutottak be.
| Szak | Felvettek száma | Legmagasabb ponthatár |
| mérnökinformatikus | 2069 | 402 |
| gépészmérnöki | 1462 | 360 |
| programtervező informatikus | 1442 | 380 |
| gazdálkodási és menedzsment | 1299 | 449 |
| gazdaságinformatikus | 1227 | 405 |
| villamosmérnöki | 1073 | 350 |
| általános orvos | 1052 | 442 |
| anglisztika | 890 | 390 |
| óvodapedagógus | 769 | 328 |
| pszichológia | 739 | 447 |
| gyógypedagógia | 671 | 391 |
| biológia | 655 | 427 |
| pénzügy és számvitel | 650 | 430 |
| ápolás és betegellátás (gyógytornász) | 647 | 439 |
| nemzetközi gazdálkodás | 631 | 465 |
Több népszerű szakon is magasabbak lettek a végleges ponthatárok, mint az előzetesek
Sok felvételizőt érhetett kellemetlen meglepetés, több népszerű szakon ugyanis az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
