Milyenek voltak a ponthatárok az előző években? Itt megnézhetitek

Ha kíváncsiak vagytok, hogy a megjelölt szakotokon hogyan alakult a ponthatár az előző években, a következő oldalon megnézhetitek.

  • Eduline

Az Eduline oldalán is eléritek az összes egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárait - éves lebontásban. A tavalyi felvételi ponthatárait például itt nézhetitek meg. A 2017-es ponthatárokról itt, a 2016-os pontokat pedig itt találjátok a kiválasztott egyetem, kar oldalát megnyitva - majd az adott szakot kikeresve - táblázatokban.

Figyelmeztet a Felvi: előfordulhat, hogy csak órákkal később érkezik a felvételi sms

Hamarosan kiderülnek a ponthatárok és véget ér a 2019-es felvételi időszak első része. De mikor is érkezik az sms arról, bekerültetek-e az egyetemre? Fontos dologra hívja fel a figyelmet a Felvi.

Azonban ne csak a tavalyi, tavalyelőtti ponthatárokat vegyétek figyelembe, ugyanis a megjelölt képzéseiteken előfordulhat, hogy előzetes is ponthatárt is húztak már - erről itt tudtok tájékozódni. Ezekre a szakokra - ahol tehát előzetes ponthatárokat húztak - csak akkor kerülhettek be államilag támogatott képzésre, ha eléritek a már meghirdetett ponthatárt. Ehhez képest aztán a végleges, július 24-én kihirdetett ponthatár lehet kevesebb, de jóval több is, így kötelező limitnek, irányadó ponthatárnak tekintsétek őket.

Idén felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.