Kíváncsiak vagytok, hogy hány pontot kellett tavaly elérni azon a szakon, amelyre februárban jelentkeztetek? Itt megnézhetitek a korábbi évek felvételi ponthatárait.
Idén várhatóan július 24-én fogják kihirdetni a szeptemberben induló egyetemi és főiskolai képzések felvételi ponthatárait. Addig megnéznétek, hogy hogyan alakultak az előző évek ponthatárai? Az Eduline oldalán is eléritek az összes egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárait.
Milyenek voltak a ponthatárok tavaly? Itt (is) megnézhetitek
Megnéznétek, hogy hogyan alakultak az előző évek ponthatárai? Az Eduline oldalán is eléritek az összes egyetem és főiskola képzéseinek ponthatárait.
A tavalyi felvételi ponthatárait itt tudjátok elérni. A 2017-es ponthatárokról itt, a 2016-os pontokról pedig itt tájékozódhattok. Ezeken az oldalakon természetesen a korábbi, 2016 előtti felvételi ponthatárokat is eléritek.
Fontos: idén is összesen negyven alap- és osztatlan képzésen húztak előzetes ponthatárokat. Ezekre a szakokra csak akkor kerülhettek be államilag támogatott képzésre, ha eléritek a meghirdetett ponthatárt. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a pontok csak irányadóak, ugyanis a korábbi években is előfordult már olyan, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján módosították a ponthatárokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
