Fontos kérdés: mikor lehet duplázni az idei felvételin?

Mikor lehet duplázni a felvételi pontszámításnál? Mutatjuk, hányféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat a rendszerben.

  • Eduline

Kétféle módja van a felvételi pontok kiszámításának. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.

Melyiket érdemes választani, egyáltalán lehet-e választani?

A felvételiző pontszámát automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb. Tehát nem ti dupláztok majd, hanem a pontotok alakul úgy, hogy a lehető legtöbbet kaphassátok.

Ha kíváncsiak vagytok, jelenleg hány pontotok van az egyes szakoknál, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig még nem töltöttetek fel minden dokumentumot, amivel többletpontot szerezhetnétek, akkor itt azt nézhetitek meg, meddig van időtök pótolni a hiányokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde