Mikor lehet duplázni a felvételi pontszámításnál? Mutatjuk, hányféleképpen számolhatják ki a pontszámotokat a rendszerben.
Kétféle módja van a felvételi pontok kiszámításának. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) pont és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód, népszerű nevén a duplázás az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont). Így szintén elérhető a maximális 500 pont.
Melyiket érdemes választani, egyáltalán lehet-e választani?
A felvételiző pontszámát automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb. Tehát nem ti dupláztok majd, hanem a pontotok alakul úgy, hogy a lehető legtöbbet kaphassátok.
Ha kíváncsiak vagytok, jelenleg hány pontotok van az egyes szakoknál, akkor itt megnézhetitek. Ha pedig még nem töltöttetek fel minden dokumentumot, amivel többletpontot szerezhetnétek, akkor itt azt nézhetitek meg, meddig van időtök pótolni a hiányokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
