Kínai, orosz, portugál és lovári nyelvből is érettségiztek ma

Különböző idegen nyelvekből, gazdasági ismeretekből, katonai alapismeretekből, természettudományból és pszichológiából is érettségiznek ma diákok.

  • Eduline

Reggel 8-tól tartották az írásbeli érettségit beás, finn, holland, horvát, japán, kínai, lengyel, lovári, orosz, portugál, román, szerb, szlovák, szlovén, újgörög nyelvből - olvasható az Oktatási Hivatal közleményében.

A tizenöt idegen nyelvből 72 helyszínen 264-en érettségiztek középszinten, emelt szinten szintén tizenöt nyelvből 41 helyszínen 315-en tettek írásbelit.

Jó hír a felvételizőknek: ezeken a szakokon csökkentek az előzetes ponthatárok idén

Idén is több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás.

A tizenöt nyelv közül a legtöbben – 92-en – oroszból tettek középszintű érettségit, lováriból 60-an, beás nyelvből 28-an érettségiztek középszinten. Emelt szinten a legtöbben – 137-en – lovári nyelvből érettségiztek, míg oroszból 88-an, japánból 26-an, portugálból 19-en írták meg az emelt szintű vizsgát.

Délután újabb vizsgákat tartanak

Délután gazdasági ismeretekből 31-en választották az emelt szintű vizsgát, katonai alapismeretekből középszinten 182-en, emelt szinten 21-en érettségiznek. Természettudományból egy diák, pszichológiából tizenkét érettségiző tesz középszintű vizsgát.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.