Matekérettségi 2019: hány százaléktól mehettek szóbelizni és mikor van meg a kettes?

Mutatjuk a főbb szabályokat, amelyekből kiderül, hogy hány ponttól van meg a kettes, és hogy milyen esetben kell szóbeliznetek ebből a tárgyból.

  • Eduline

Mikor kell matematikából középszinten szóbeli vizsgát tenni?

A középszintű érettségi vizsgán az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának értelmében abban az esetben tehet a vizsgázó szóbeli vizsgát, ha az írásbeli teljesítménye elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot - írja az Oktatási Hivatal.

Számológép kell. De milyen?

Pillanatokon belül kezdődik a tanév, és ha most mentek középiskolába, számológépre biztosan szükségetek lesz. Ha tudatosan készültök, valószínűleg már többször is végigpörgettétek a fejetekben, hogy hosszú távon mi mindent kell tudnia egy ilyen kütyünek. Segítünk egy kicsit.

Hogyan néz ki a szóbeli vizsga? Milyenek a pontszámítási szabályok?

Külön tétellistát fogtok kapni, amely alapján két típusú feladattal kell megbirkóznotok. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása (15 pontért), a második pedig három különböző feladat megoldása (30 pontért). Összesen 50 pontot szerezhettek, ugyanis - az előző összesen 45 ponton túl - kaphattok még további 5 pontot a feleletetekre (önálló munkára, logikus előadásra, kommunikációs készségre)

Hogyan lesz végül az értékelés? Beleszámít az írásbeli érettségi is?

Természetesen beleszámít, az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma teszi majd ki a végleges eredményeteket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna