Az alapműveleteken kívül mit tudnak a mai számológépek? És vajon érdemes-e használni ezeket a funkciókat a matekérettségin? Ennek jártunk utána.
„A legtöbb mai számológép másodfokú megoldóképletet három szorzótényező beírásával ki tud számolni, a jobb számológépek akár harmad-, negyedfokút is. A kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert is tudják kezelni, ám ezeket a funkciókat a legtöbb diák félve használja, sokan pedig nem is tudják, hogy a számológépük ilyet is tud” – mondja Szabó Máté, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője.
Számológép kell. De milyen?
Pillanatokon belül kezdődik a tanév, és ha most mentek középiskolába, számológépre biztosan szükségetek lesz. Ha tudatosan készültök, valószínűleg már többször is végigpörgettétek a fejetekben, hogy hosszú távon mi mindent kell tudnia egy ilyen kütyünek. Segítünk egy kicsit.
De vajon érdemes használni ezeket a funkciókat a matekérettségin is? Bár sok időt lehet velük spórolni (feltéve persze, ha nem a vizsgán használja először ezeket a funkciókat egy érettségiző), a levezetésre az írásbeli érettségin értékes pontokat lehet kapni, ezeket nem érdemes veszni hagyni.
Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin
Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra - ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.
„Ha van egy másodfokú egyenlet, és levezetés nélkül csak két gyököt írunk megoldásként, nem biztos, hogy el fogja fogadni a javító tanár. Ellenőrzésre lehet használni a számológépnek ezeket a funkcióit, bár sok esetben az ellenőrzésért is jár pont, így az a legbiztonságosabb, ha a papíron minden lépés szerepel, mert abba nem lehet belekötni” – magyarázza a szekcióvezető.
Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbeli matekérettségin?
A számológépek közül – emeli ki az Oktatási Hivatal tájékoztatója – olyat lehet használni, amely „szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas”. Ezen kívül négyjegyű függvénytáblázatot lehet bevinni az írásbelire, egyidejűleg akár többfélét is (a függvénytáblázat használatáról korábban már írtunk, itt – LINK), körzőt, vonalzót és szögmérőt.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
