Mikor kezdődik az érettségi? Itt vannak a dátumok és a legfontosabb szabályok

Nem csak az érettségi időpontokat, hanem azt is fontos észben tartani, hogy az egyes tantárgyakból mennyi időtök lesz az írásbelire feladatsorra. Minden fontos dátumot és szabályt összeszedtünk ebben a cikkben.

  • Eduline

A 2019-es tavaszi érettségi szezon május 3-án a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel kezdődik. Az öt fő tantárgy vizsgái azaz a magyar, matek, történelem, angol és német május 6-ai héten kezdődnek. Az írásbeli vizsgák másjus 24-én olasz nyelvvel zárulnak. Eután jönnek a szóbelik: az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5-13., a középszintűek pedig június 17-28. között lesznek. 

Magyar Közlöny

Mennyi időtök lesz a feladatsorokra?

Magyarból az írásbeli vizsga emelt és középszinten is 240 perces és összesen 100 pontot kaphattok érte, illetve ez a vizsga is két részből áll. Középszinten az első feladatlapra 90 percetek (maximum 50 pontért), a másodikra 150 percetek lesz (maximum 40 pontért). Az I. feladatlap a szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotás. A II. feladatlap pedig műértelmező szövegalkotás (műértelmezés vagy összehasonlítás).

Matematikából középszint en180 percetek lesz az írásbeli vizsgára, amely két részből áll. Az első rész megoldására 45 percet (erre összesen 30 pontot kaphattok), a másodikra 135 (erre pedig összesen 70 pontot kaphattok) percet kaptok majd. Emelt szint az írásbeli vizsgára 240 percetek lesz, ez a vizsga is két részből áll.

Történelemből középszinten összesen 180 percetek lesz az írásbelire, aminek az első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatok megoldása, a II. pedig szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása. A két vizsgarészre 50-50 pontot kaphattok. Emelt szinten ugyanerre 240 percetek lesz, az első részre 100, a másodikra 140 perccel, szintén 50-50 ponttért.

Idegen nyelvekből idén is 180 percetek lesz a középszintű írásbelire. A vizsga öt részből áll, az első az olvasott szöveg értése (60 perc - 33 pont), a második a nyelvhelyesség (30 perc - 18 pont) aztán lesz 15 perc szünet, majd jön a negyedik rész, a hallott szöveg értése (30 perc - 33 pont) és végül az íráskészség (60 perc - 33 pont). Emelt szinten ugyanez a vizsga menete, csak összesen 240 percetek lesz. Az első az olvasott szöveg értése (70 perc - 30 pont), a második a nyelvhelyesség (50 perc - 30 ont) aztán lesz 15 perc szünet, majd jön a negyedik rész, a hallott szöveg értése (30 perc - 30 pont) és végül az íráskészség (90 perc - 30 pont).

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.