Fontos lenne differenciálni a különböző szakok felvételi feltételeit, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz majd gondot a 2020-as szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból, mert nincs nyelvvizsgája – mondta a Magyar Nemzetnek Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. A lap úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
„A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi vagy a jogi képzésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a pluszpontok, enélkül esélyük se lenne. De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe” – mondta a HÖOK elnöke a lapnak.
Országos átlagban 30 százalék körül van azoknak az aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. Ebből a szempontból nem áll jól a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert – fejtette ki a HÖOK elnöke.
Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?
Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.
A HÖOK elnöke azt mondta, folyamatosan dolgoznak azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen.
A Magyar Nemzet egyébként más, szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrásból úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
