Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.
Azok a felvételizők, akik a kétszintű érettségi vizsga bevezetése (vagyis 2005) előtt érettségiztek, nem szerezhettek emelt szintű vizsgát. Ha azonban idén jelentkeznének valamelyik egyetem, főiskola képzésére, ahová felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, nem feltétlenül kell újraérettségizniük. Ugyanis a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával kiválthatják az emelt szintű vizsgát.
Az egyetemek, főiskolák által szervezett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgáért ugyanúgy járhat az 50 többletpont, mint az emelt szintű érettségiért, ha a jelentkező vizsgaeredménye legalább 45 százalékos. Ezt a vizsgát természetesen abból a tárgyból kell teljesíteni, amelyből egyébként felvételi követelmény az emelt szintű érettségi. Ezekre a vizsgákra a felvételi jelentkezési határidejéig (február 15-ig) lehet jelentkezni az E-felvételi rendszerében. Ezt a vizsgát elég egyszer letenni, tehát ha a felvételiző több olyan szakot jelöl meg, ahol ugyanabból a tárgyból kell emelt szintű érettségit tenni, elfogadják az eredményét.
A "régi érettségivel", vagyis 2005 előtt szerzett érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők érettségi vizsgaeredményeit automatikusan középszintű érettségi vizsgának számítják, az érdemjegyek pedig a következő százalékos értékeknek felelnek meg:
jeles (5): 100%,
jó (4): 79%,közepes (3): 59%,elégséges (2): 39%.Felvételi 2019: erre számíthattok, ha a legnépszerűbb képzésekre jelentkeztetek
Mire számíthattok, ha a legnépszerűbb képzések közül válogattok? Milyenek az idei előzetes ponthatárok és hány ponttal lehetett tavaly bekerülni az egyetemekre? Minden kérdésre válaszolunk.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
