Meddig lehet jelentkezni, milyen szakokra kell emelt szintű érettségi és mennyibe kerül a vizsga? Már csak két napotok van a jelentkezési határidőig. Most minden kérdésre válaszolunk a jelentkezéssel, határidőkkel és a vizsgákkal kapcsolatban.
Meddig kell jelentkezni az érettségire?
A tavaszi érettségi jelentkezés határideje február 15, amely végleges dátum, tehát nincs lehetőség későbbi jelentkezésre.
Az érettségi vizsgára jelentkezési lapot kell leadniuk a diákoknak, amelyet az érettségi jelentkezést fogadó intézménybe kell benyújtani, vagyis abba a középiskolába, ahol tanulnak, de semmiképp sem az Oktatási Hivatalhoz, hiszen ezen keresztül nem lehet intézni a jelentkezést.
Jelentkezés tanulói jogviszony nélkül
Ha rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehettek érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanultátok-e az adott vizsgatárgyat, van-e érettségi eredményetek ebből a tárgyból, illetve ha van, akkor milyen szintű érettségi eredményetek van.
A jelentkezési lapot innen tölthetitek le, a jelentkezési határidő szintén 2019. február 15. A jelentkezési lapot kizárólag valamely kormányhivatalhoz lehet benyújtani. Fontos azonban, hogy a középiskolák nem kötelesek fogadni a velük tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezőket.
Jelentkezés szintelemelőre vagy előrehozott érettségire
A sikertelen előrehozott érettségi vizsga vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni - írja az Oktatási Hivatal.
Tehát ennek a határideje is február 15, akkor is, ha ősszel vizsgáznátok, hiszen az őszi érettségi időszak előtt nincs külön jelentkezési időszak.
Mennyibe kerül az érettségi?
Az érettségi ingyenes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig, ahogy a tanulói jogviszonnyal rendelkezőknek nem kell fizetniük a sikertelen vizsga első javító- és pótló vizsgájáért sem. Térítésmentes a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga is.
Minden más esetben az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni. Mennyit? Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, a középszintű vizsgáért a minimálbér 15 százalékát kell kifizetnetek, ez 2019-ben 22 ezer forint – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
Az emelt szintű érettségi drágább, a minimálbér 25 százaléka a vizsgadíj, vagyis 37 ezer forint. A fenti összegek vizsgatárgyanként értendőek.
Milyen szakokra kell emelt szintű érettségi?
Ahogyan azt már többször megírtuk, 2020-tól egy tárgyból kötelező lesz emelt szintű érettségit tennie minden felvételizőnek. Ez az év az utolsó olyan év, amelyben még vannak olyan szakok, ahová emelt szintű érettségi nélkül is be lehet kerülni.
A különböző képzések felvételi követelményeit ezen a listán nézhetitek meg. Ahol nem jelzik külön, hogy valamelyik tárgyból emelt szintű érettségit kell tenni, ott elegendő a középszintű érettségi a feltüntetett tantárgyakból.
Érettségi vizsgatárgyak
Ha emelt szinten érettségiztek, akkor itt az idei vizsgák tételsorait és témaköreit nézhetitek meg.
Itt pedig mindent megtalálhattok az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyakról, az ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyakról és a közismereti vizsgatárgyakról is. Valamit az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményeit és a vizsgaleírásait is megnézhetitek.
A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket, a 2019-es felvételiről pedig itt.
Itt a teljes lista: ezek lesznek az emelt szintű érettségi tételek 2019-ben
Nyilvánosságra hozta a 2019-es emelt szintű érettségik témaköreit az Oktatási Hivatal. Ha ti is jövőre érettségiztek, akkor már most elkezdhetitek a tanulást. Ebben a cikkben összegyűjtöttük az emelt szintű szóbeli vizsgák témaköreit magyarból, matekból, töriből, a szakmai tantárgyakból és a természettudományos tárgyakból is. Itt a teljes lista.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
