Magyar nyelvű képzésen akár külföldön is tanulhatnak a magyar diákok. A frissen megjelent tájékoztatóból összegyűjtöttük, hogy milyen lehetőségei vannak a diákoknak a szomszédos országok egyetemi, főiskolai képzésein.
A diákok magyar nyelvű képzésen tanulhatnak akár Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia vagy éppen Ukrajna egyes egyetemein. A napokban megjelent a szomszédos országok egyetemeinek felvételi tájékoztatója, amelyből kiderülnek a főbb felvételi követelmények, valamint az - mivel külföldi továbbtanulásról van szó -, hogy milyen szabályok vonatkoznak a magyar diákokra.
Ukrajna kivételével egyik országban sincs központi felvételi rendszer, vagyis az egyetemek, főiskolák saját maguk határozzák meg a felvételi kritériumokat és döntenek arról, hogy kik és hányan kerülhetnek be az egyes karok képzéseire. Szlovéniában kivételes a helyzet, ugyanis egy egyetemre (Maribori Egyetem) jelentkezhetnek csupán diákok magyar nyelvű képzésre. A beiratkozás forgatókönyvét a szlovén Oktatási, Tudományos és Sportminisztérium, valamint az egyetem határozza meg és teszi közzé honlapján. Ukrajnában pedig tehát központi felvételi zajlik, elektronikusan jelentkezhetnek a tanulók az Ukrán Oktatásminőségi Értékelő Központ honlapján.
Van, ahol a felvételi jelentkezés felvételi vizsgával is jár - ezeknek egyetemenként érdemes utánajárni, ugyanis van, ahol csupán az érettségi átlag számít, van, ahol a felvételi vizsgaeredmények a döntők. Ezek lehetnek akár előírt tantárgyakból (vagy alkalmassági vizsgák), írásbeli, szóbeli, illetve interjú-jellegű vizsgák is.
Milyen szakon tanulhatnak?
Alap, osztatlan és mesterképzésen egyaránt tanulhatnak magyar nyelven a diákok körülbelül minden képzési területről választhatnak szakot, legyen az társadalomtudomány, mérnöki vagy éppen informatika, tanárképzés.
Ami a tandíjat illeti pedig - a közzétett infók alapján - például Szlovákiában a nappali tagozatos képzések tandíjmentesek, Szerbiában rangsor alapján férnek vagy szorulnak ki diákok az államilag támogatott helyekről, Szlovéniában pedig a képzés tandíját az intézmények határozzák meg, amelyet már a beriatkozáskor fizetni kell.
Egyre több magyar felvételiző választ osztrák egyetemet: nem ingáznak, költöznek
Egyre több magyar hallgató választ ausztriai egyetemet, egy év alatt húsz százalékkal emelkedett a kint tanulók száma. Nem véletlenül: Ausztria közel van, az állami egyetemeken nincs tandíj, a kinti magyar egyetemistáknak pedig évek óta saját egyesületük van, magyar gólyaavatót és diáknapokat is tartanak.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
