Osztatlan tanárképzésere készültök? Most minden hasznos infót megtaláltok

Idén felvételiztek és szívesen megjelölnétek pedagógusképzéseket is, de sok kérdésetek van? Meddig tart az osztatlan tanári képzés, minden szakon van pályaalkalmassági vizsga? Most minden kérdésre válaszolunk az osztatlan tanári képzésekkel kapcsolatban.

  • Eduline

Meddig tart az osztatlan tanári képzés?

A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat.

Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.

Diplomával is lehet jelentkezni?

Már megszerzett alapfokozat és szakképzettség birtokában, tehát oklevéllel is lehet osztatlan tanárképzésre jelentkezni. Ilyenkor az eredményes felvételt követően az alapképzési ismeretekből 100 kreditet el kell ismerni a felsőoktatási intézményben. Ha az alapképzésben a második tanári szakhoz kapcsolódó differenciált szakmai ismeretet szeretnétek felvenni, akkor legfeljebb 50 kreditet szintén el kell ismertetni.

Mi az a "szintemelő"?

Főiskolai képzésben szerzett tanári oklevél birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettséget szerezhettek úgynevezett „szintemelő" képzésben, az oklevélben szereplő tanári szakképzettséggel azonos képzés esetén. Egy szakon a középiskolai tanárszak képzési ideje 2 félév, két tanárszakon a képzési idő 4 félév.

Miből áll a páylaalkalmassági vizsga?

A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat.

A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.

Mennyi idő lesz?

Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc.

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.

Felvételizők, figyelem! Ezeken a szakokon kötelező az alkalmassági vizsga

Milyen szakokon kötelező az alkalmassági vizsga a 2019-es felvételin? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Általános iskolai vagy középiskolai tanár leszek? Dönthetek?

Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldöntenetek, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet - írja a felvételi tájékoztató.

Milyen szabályok vonatkoznak a nyelvtanárokra?

A nyelvi tanár szakképzettségek 5+1 éves képzésben szerezhetők meg. Illetve van négy olyan tanári szakképzettség (a magyar mint idegen nyelv tanára, a finn nyelv és kultúra tanára, a filozófiatanár, a művészettörténet-tanár), amelyen kizárólag az adott szakterületen szerzett mesterfokozat után lehet tanári szakképzettséget szerezni. Ezeken a képzéseken egy félév a tanítási gyakorlat.

Művészeti tanár is lehetek?

A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. Erről bővebben itt olvashattok.

És mi a helyzet a szakmai tanárképzéssel?

A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Erről bővebben itt olvashattok.

"Régi érettségivel" is lehet felvételizni: ezek a szabályok

Mi történik, ha valaki diplomásként felvételizik és hogyan számolják a régi, 2005 előtt megszerzett érettségik eredményeit? Iránytű azoknak, akik évekkel ezelőtt érettségiztek, most pedig egyetemre, főiskolára felvételiznének.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.