Február 15-ig jelentkezhettek a 2019-es felsőoktatási felvételire és a májusi érettségire is. Viszont mielőtt leadjátok a jelentkezéseteket, ezekről a pontszámítási szabályokról mindenképp tudnotok kell.
Van, aki nem kap többletpontot az emelt szintű érettségiért
Ugyanis az emelt szintű érettségiért vizsgánkért csak akkor jár 50 többletpont, ha olyan tantárgyból tesztek emelt vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy, és azon legalább 45 százalékos eredményt értek el.
Mi a fontosabb, a többletpont vagy a százalékos eredmény?
Mint már említettük, az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért jár csak a többletpont. De mikor éri meg beszámíttatni az emelt szintű érettségit?
A tájékoztató egy példát hoz: a jelentkező történelemből emelt szintű érettségi vizsgaeredménnyel rendelkezik és az általa megjelölt képzésen a következő vizsgatárgyakat határozták meg a felvétel feltételéül: magyar nyelv és irodalom vagy történelem vagy matematika. Ebben az esetben a történelem emelt szintű érettségi is beszámítható, azonban ha a másik két vizsgatárgy eredményei alapján kedvezőbb lenne az érettségi pontszám meghatározása, akkor azt az emelt szintű történelem érettségi vizsgatárgy és az érte járó többletpontok nélkül számítják ki. Számokra lefordítva: jelentkezőnk történelemből 45%-os emelt szintű érettségi eredménnyel rendelkezik, a másik két beszámítható vizsgatárgyból pedig egy 96%-os és egy 98%-os eredménnyel. Az emelt szintű vizsgaeredmények figyelembevételével 98+45+50 = 193 pontja van, e nélkül számítva azonban 98+96 = 194 pontja, azaz számára kedvezőbb, ha nem számítják be az emelt szinten tett érettségijét.
Nyelvvizsga és emelt szintű érettségi?
Lényeges információ az is, hogy ha ugyanabból az idegen nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek, csak az egyikért - méghozzá a több pontot érő emelt érettségiért - kaptok többletpontot. Így nem éri meg csak a nyelvre koncentrálni, ha sok többletpontot szeretnétek bezsebelni.
Két középfokú nyelvvizsga vagy egy felsőfokú?
A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kapnak a felvételizők. Azonan nagyon fontos, hogy maximum 40 többletpontot kaphattok a nyelvvizsgáért a felvételin, így több nyelvvizsga esetén is ennyi jár.
Ilyenek a 2019-es felvételi pontszámítási szabályai: így kalkulálhattok a pontokkal
Maximum 500 pont - ennyit szerezhetnek a 2019-es felsőoktatási felvételin az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezők tanulmányi és érettségi eredményeikkel, nyelvvizsgákkal, sport- és tanulmányi versenyeken elért helyezéseikkel, emelt szintű érettségivel, OKJ-s szakképesítéssel.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
