Ennyit ér a nyelvvizsga a felvételin: pontok és szabályok

Hány pontot lehet kapni az egyetemi-főiskolai felvételin egy középfokú vagy felsőfokú nyelvvizsgáért? Mennyi a maximálisan megszerezhető többletpont? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Hány pontot lehet szerezni a felvételin a B2-es és a C1-es nyelvvizsgáért?

A középfokú, B2-es komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a felsőfokú, C1-es szintén komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpontot kapnak a felvételizők.

Hány pontot lehet kapni, ha valakinek több nyelvvizsgája (például egy B2-es és egy C1-es) is van?

Maximum 40 többletpontot lehet kapni a nyelvvizsgáért a felvételin, így több nyelvvizsga esetén is ennyi jár.

Mi történik, ha valaki igazoltan csak szóbeli vagy csak írásbeli nyelvvizsgát tud szerezni?

Ha a fogyatékossággal élő felvételiző igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni, de szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgát szerez, azért többletpontot is kap a felvételin. Középfokú, B2-es szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért ugyanúgy 28 pontot, felsőfokú, C1-es szóbeli vagy írásbeli államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig szintén 40 többletpont járhat.

Nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgáért lehet többletpontot kapni?

A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségi vizsgáért 20 többletpontot kaphat a felvételiző, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

Több tízezer forintot spórolhattok, ha visszaigénylitek a nyelvvizsga díját

Legfeljebb mekkora összeget kaphattok vissza, ha sikeres nyelvvizsgát tesztek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.