Így kaphattok akár 32 többletpontot a felvételin: ez az oklevél is számíthat

Hány pontot kaphattok felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélért az idei felvételin? Itt a válasz.

  • Eduline

Hány pontot kaphattok a felvételin, ha már van egy okleveletek? A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos képzési terület szakjára történő továbbtanulás esetén az alábbiak szerint kapható többletpont:

  • jeles záróvizsga eredmény alapján 32 többletpont,
  • jó záróvizsga eredmény alapján 20 többletpont,
  • közepes záróvizsga eredmény alapján 10 többletpont.

Fontos, hogy a záróvizsga minősítésétől függ, mennyi többletponttal számolhattok. A minősítését azonban az oklevél nem tartalmazza, erről külön igazolást kell benyújtanotok (például leckekönyv záróvizsga eredményét tartalmazó oldala, intézményi igazolás).

Érettségizők, figyelem! Itt vannak az idei érettségi vizsgák dátumai

Mikor kezdődik a 2019-es érettségi szezon, és meddig tartanak az írásbeli és a szóbeli vizsgák? Itt találjátok a legfontosabb dátumokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.