Az e-felvételi rendszerében kell megjelölni a kiválasztott szakokat, valamint azt, hogy melyik intézménybe és szakra, milyen képzési szintre, milyen munkarend szerinti képzésre és milyen finanszírozási formára jelentkeztek. De hány képzést jelölhettek meg összesen a 2019-es felvételin?
A 2019-es felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet jelölhettek meg. Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját megjelöli, azaz ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sort tölthettek ki - írja a felvételi tájékoztató.
És ki melyik szakra kerül be?
Egy felsőoktatási felvételi eljárásban minden jelentkező csak egy helyre kerülhet be, mégpedig a jelentkezéseinek sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol a felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Mi történik, ha egy képzést két formában is megjelöltem? Melyikre kerülhetek e?
Amennyiben mindkét finanszírozási formát megjelöltétek, a besorolásra a megadott sorrend alapján kerül sor.
Milyen lesz az alkalmassági vizsga a tanárszakokon?
Milyen elemekből áll az alkalmassági vizsga a tanárszakokon? Van-e kötelező irodalom, amelyből készülni kell?
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
