Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2019-es felvételin

Változnak-e 2019-ben a felvételi minimumponthatárai? Hány pontot kell a felvételizőknek gyűjteni ahhoz, hogy bekerülhessenek a kiválasztott képzésre? Itt a válasz:

  • Eduline

Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

- alap- és osztatlan szakon 280 pontot

- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot

- mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek - írja a Felvi.

Azonban ezek teljesítése önmagában nem elég a felvételihez. Az emberi erőforrások minisztere néhány alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre szükséges követelményt (minimumpontszámot) állított. Azonban fontos, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat.

A minimumponthatáros képzések teljes listáját itt megnézhetitek.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája

Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.