Ilyenek lesznek a minimumponthatárok a 2019-es felvételin

Változnak-e 2019-ben a felvételi minimumponthatárai? Hány pontot kell a felvételizőknek gyűjteni ahhoz, hogy bekerülhessenek a kiválasztott képzésre? Itt a válasz:

  • Eduline

Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

- alap- és osztatlan szakon 280 pontot

- felsőoktatási szakképzésen 240 pontot

- mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. A végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek - írja a Felvi.

Azonban ezek teljesítése önmagában nem elég a felvételihez. Az emberi erőforrások minisztere néhány alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre szükséges követelményt (minimumpontszámot) állított. Azonban fontos, hogy egyes esetekben – jellemzően a szakos kapacitás okán – az előre megállapított ponthatár módosulhat.

A minimumponthatáros képzések teljes listáját itt megnézhetitek.

A 2019-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Ilyen szakokra jelentkezhettek a 2019-es felvételin: itt a képzések teljes listája

Elindult a 2019-es felsőoktatási felvételi, az egyetemek és főiskolák közzétették jövő szeptemberben induló képzéseik listáját.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna