Ki kaphat pluszpontot hátrányos helyzete miatt a 2019-es felvételin?

Kik kaphatnak többletpontot a 2019-es felvételin hátrányos helyzetük miatt? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék jelentkezni a 2019-es felvételire, de nem tudom, hátrányos helyzetű felvételizőnek számítok-e.

Hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár az alapszakokon, osztatlan mesterképzéseken és felsőoktatási szakképzéseken - de csak akkor, ha erről hivatalos iratot mutattok be.

A települési önkormányzat jegyzője a kérelmező hátrányos helyzetének fennállását állapítja meg, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és

• vagy alacsony a szülők iskolai végzettsége,

• vagy alacsony a szülők foglalkoztatottsága,

• vagy elégtelen lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények között él

A települési önkormányzat jegyzője a halmozottan hátrányos helyzet fennállását állapítja meg, ha a jelentkező nevelésbe vett vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és a következő három körülmény közül legalább kettő fennáll:

• alacsony a szülők iskolai végzettsége,

• alacsony a szülők foglalkoztatottsága,

• elégtelen lakókörnyezet

Fontos, hogy csak azok a felvételizők kaphatnak többletpontot hátrányos helyzetük miatt, akik a jelentkezés időpontjában még nem töltötték be huszonötödik életévüket.

Tíz fogalom, amit minden felvételizőnek ismernie kell

2019-ben fogtok felvételizni egyetemre vagy főiskolára? Érdemes már most utánajárni, mit jelent, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges hallgatóként fogtok tanulni, és mit jelentenek a különböző betűjelek a szaklistában.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.