Megoldhatatlan matekpéldát kaptak a brit diákok az érettségin – a tesztsort összeállító bizottság elnöke elnézést kért, és megígérte a végzős középiskolásoknak, hogy lejjebb viszik a ponthatárokat.
Összesen 335 angliai, wales-i és észak-írországi középiskolába és vizsgaközpontba küldték ki a hibás kérdést tartalmazó feladatsort, több mint 6800 érettségiző szembesült azzal, hogy az egyik matekpéldát lehetetlen megoldani – adta hírül a BBC.
A maximális 72 pontból nyolcat ért volna a feladat helyes megoldása. „Nagyon rosszul érintett, amikor rájöttem, hogy hiába próbálkozom, nem tudom megoldani a feladatot” – mondta az egyik vizsgázó. A 18 éves Thomas Fay szerint a legtöbb diáknak ez lett volna az utolsó vizsgája, amelynek eredménye meghatározza a végső érdemjegyet.
Egy másik vizsgázó, Aron de Vos tizenöt percet töltött azzal, hogy megpróbálja megoldani a feladatot. „Szeretném újra letenni a vizsgát, mert az elvesztegetett idő miatt a többi feladatra nem maradt elég időm, ezért az eredményem nem tükrözi a valódi tudásomat” – érvelt a 17 éves diák.
Elnézést kérnek
A hibás kérdést tartalmazó feladatsort az OCR, az Oxford Cambridge and RSA Examinations vizsgabizottsága állította össze. „Mindenkitől elnézést kérünk, és ígérjük, hogy senkit nem ér majd hátrány a feladatlapok javításakor” – mondta a testület szóvivője. „Mivel időben kiderült a hiba, a feladatot természetesen nem számítjuk be az értékeléskor, és a ponthatárok megállapítása során is figyelembe vesszük a tévedést” – tette hozzá.
A megoldás azonban nem ilyen egyszerű a diákok szerint, sokan ugyanis éppen azért nem tudták megoldani a többi kérdést, mert túl sok időt töltöttek a hibás példával. „Azok a vizsgázók, akik értékelhető kísérletet tettek a számolásra, javításkor pontokat kapnak a kérdéses feladatra” – ígérte az OCR vizsgabizottsága. Itthon a németérettségi verte ki a biztosítékot a diákoknál, sokuk állítása szerint érthetetlen volt a hallás utáni szövegértés feladatsorának egyik hanganyaga - összefoglalónkat és az Oktatási Hivatal reakcióját itt olvashatod el. eduline
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
