Korrekt, a középiskolások tudásának megfelelő az idei középszintű angolérettségi feladatsora az eduline-nak nyilatkozó szaktanárok szerint - igaz, van egy-két olyan nyelvtani kérdés, amelyre több helyes választ is lehet adni.
A szövegértési feladatsorban volt olyan kérdés, amelynek a megválaszolásához elég volt a címet elolvasni, de az írásbeli jelentős része megfelel a középiskolai követelményrendszernek - mondta Tornóczi Ágnes, az Euroexam Nyelvvizsga Központ tanára. A diákoknak többek között egy Albrecht Dürer-anekdotát, egy különleges bélyegkollekcióról és egy autós bírságról szóló szöveget kell értelmezniük.
Az angol nyelv írásbeli érettségi vizsgája mindkét szinten négy elkülönülő részből áll. Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc: ebből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a második rész, a "nyelvhelyesség" feladatsorának megoldására 30 perc áll rendelkezésre. Az ezt követő szünet után a 30 perces "hallott szöveg értése" vizsgaösszetevő következik, végül az "íráskészség" 60 perc időtartamú feladatsora.
Itt minden friss infót megtalálsz az idei angolérettségiről - a vizsga után pedig a feladatsorokat és a nem hivatalos megoldásokat is olvashatod az eduline-on!Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán a már felsorolt vizsgaösszetevők szerepelnek ugyanabban a sorrendben, a feladatok megoldására fordítható idő azonban sorrendben 70, 50, 30, illetve 90 perc. Az íráskészség vizsgarésznél a feladatok megoldásához az emelt- és középszinten vizsgázók is használhatnak nyomtatott szótárt, a többi vizsgarésznél azonban semmilyen segédeszközt nem vehetnek igénybe.eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
