Pedagógusok TÉR-értékelése: „Ahogy most van, az csak arra jó, hogy a tanárok sérüljenek”
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
Összesen 140 ezren adták be felsőoktatási felvételi jelentkezésüket valamely felsőoktatási intézménybe, mintegy 13 ezerrel többen, mint tavaly. Jelentősen nőtt az elektronikusan jelentkezők létszáma is, mintegy 50 százalékos növekedést követően 68 ezer jelentkező választotta ezt a módot. A jelentkezők közül első helyen 92.055 fő választott valamely alapképzéses szakot (tavaly 90.600), míg mesterképzést 23.490 fő, tavaly azonban ez a szám még csak 17 ezer volt. Ez utóbbi 40 százalékos növekedés mellett emelkedett a felsőfokú szakképzések iránti érdeklődés is: ezekre idén 7.752 fő jelentkezett, mintegy 1.200 fővel, tehát körülbelül 20 százalékkal többen, mint tavaly. Alig változott azonban az egységes, osztatlan szakokat választók száma: idén 10.840, 2009-ben pedig 10.200 fő adta be ezekre jelentkezését, első helyen.A többség az államilag támogatott helyekre pályázikA magasabb jelentkezői létszám főként az államilag támogatott képzési helyekre jelentkezők számát emelte meg: idén 118,5 ezren választották elsősorban ezt a finanszírozási formát, 11.500 fővel többen, mint tavaly. Emellett a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma alig változott, csupán ötszáz főve emelkedett meg. A nappali tagozatot választók aránya sem nagyon változott: a jelenlegi időszakban a felvételizők 71 százaléka választaná első helyen ezt a képzési formát, mely csupán egy százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. A megnövekedett hallgatói létszám ellenére sem változik azonban az államilag támogatott keretszámok mértéke, idén - csak úgy, mint tavaly - 56 ezer hallgató tanulmányait finanszírozza az állam. További 19.600 mesterképzésben tanuló diák tanulhat államilag finanszírozott formában, viszont a keresztfélévben tanulmányait mesterképzésen elkezdő, csaknem 3.600 hallgató is már ebbe a körbe tartozik. A közel 23.500, első helyen mesterképzésre jelentkezők közül körülbelül 21 ezren az államilag támogatott képzési formát választották ki jelentkezési lapjukon, közülük pedig legfeljebb 16 ezren nyerhetnek felvételt az államilag támogatott képzésre. Idén összesen 42 ezer jelentkezést adtak le mesterképzésre, másfélszer többet, mint tavaly. 
Kevesebben jelentkeztek gazdaságtudományi területreAz összesített adatokból kiderül: jelentősen csökkent az első helyes jelentkezések között a gazdaságtudományi területet megpályázók száma, a változást pedig a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás eredményeként említette meg Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Az alap- és osztatlan képzések esetében több mint 1.400 első helyes jelentkezéssel esett vissza a gazdaságtudományi terület, de csökkent az érdeklődés az informatika (-366), a bölcsészettudomány (-105) és a társadalomtudományok iránt is (-398). Több területtel szemben azonban nőtt az érdeklődés, legjelentősebb mértékben a pedagógusképzések iránt. Ezen a területen több mint 1.800 fővel többen adták be első helyen jelentkezésüket, mint tavaly, mely a 14 képzési terület közül még így is csupán a nyolcadik helyet foglalja el. A jelentkezői számok változásával alig változott a képzési területek közötti sorrend tavalyhoz képest, az első továbbra is a gazdaságtudományi, második a műszaki, harmadik pedig a bölcsésztudományi terület. Csupán a pedagógusképzés és az agrár terület cserélt helyet a nyolcadik-tízedik poszton, és lépett előre a pedagógusképzés. Megőrizte ugyanakkor első helyét ez utóbbi terület a mesterképzési jelentkezések során: idén az összes, első helyen leadott jelentkezés 25,2 százaléka a pedagógusképzésre irányult (tavaly 26 százalék). Míg azonban tavaly a második helyen állt ezen a listán a bölcsészettudományi képzés, idén a harmadik lett helyet cserélve a gazdaságtudományi területtel.485.099 érettségi, 3.709 vizsgabizottságÖsszesen 139,5 ezren, a 2009-es adatokhoz képest mintegy kétezerrel többen adták be jelentkezésüket az érettségire, mely összesen 485.099 vizsgát jelent. A diákok összesen 285 vizsgatárgyból maturálnak. Ez körülbelül 3.709 vizsgabizottság munkáját követeli meg. Az írásbeli vizsgákat május 3. és 25. között teszik le a jelentkezők. Ezt követően az emelt szintű szóbeli vizsgákon június 3. és 9. vesznek részt, majd a középszintű feleleteket június 14. és 25. között hallgatják meg a bizottságok. A felvételi eljárásban résztvevők április végén tekinthetik meg a regisztrációs adatokat. Többek között a középiskolai bizonyítványokat június 2-áig, míg az érettségit, a nyelvvizsgát és a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumokat július 8-áig lehet benyújtani, illetve eddig sorrendet is módosíthatnak a jelentkezők. A ponthatárokat július 22-én állapítják meg.Ötezer fővel visszaesett a az érettségiző 18 éves korosztály számaAz intézmények együttes fellépésének eredménye, hogy nőtt az emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezők száma. Az orvostudományi egyetemek például kötelező emelt szintű matúrát követelnek meg idéntől - mondta el a tájékoztatón Hiller István. Ennek köszönhető a magasabb jelentkezői szám a kémia, a biológia és a fizika tárgy esetében - tette hozzá. A március 26-ára összesített adatokból kitűnik: tavalyhoz képest nőtt az emelt szintű érettségit választók száma többek között fizikából (19%), kémiából (16%), biológiából (13%), de emelkedett a létszám az angol (14%), a történelem (12%) és a német (9%) esetében is.
Idén 139.453 fiatal készül érettségi vizsgát tenni, a 18 éves korosztályból azonban 2009-hez képest kevesebben: a tavalyi csaknem 125 ezernél ötezer fővel (119.691). Az idei évtől új, hiánypótló képzésként indul el a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzés, illetve osztatlan formában folytatódik az oktatás az erdőmérnök képzésben.
edupress
