2008. július 24-e sorsforduló lesz sok ember életében. Ekkor dőlnek el a 2008-as felvételi ponthatárok és aznap fog kiderülni, kit hova vettek fel. Az Eduline cikksorozatával segíteni próbál diákoknak és szülőknek eligazodni a felvételik, a felsőoktatás, a ponthatárok és a lehetőségek között. Természetesen a cikksorozaton belül mi is közzé tesszük a ponthatárokat és tippeket adunk, mi legyen a következő lépés, ha mégsem jött össze az eredeti elképzelés.
Az Eduline most induló cikksorozatában ilyen kérdésekre keressük a választ:
- Papír alapú vs e-felvételi - kinek mi válik be?
- Milyen oktatási formát célszerű választani: nappali, levelező, távoktatás? Az államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzések a jobbak?
- Diákélet a fővárosban és vidéken - hol mire elég az ösztöndíj?
- Mi a trendy? Mit gondolnak a diákok az egyes felsőoktatási intézményekről?
- Mit tegyünk, ha nem nyertünk felvételt?
A cikksorozat első cikke a papír alapú és az elektronikus felvételi módjait elemzi: egyszerűsíti vagy bonyolítja a diákok életét az új elektronikus felvételi megoldás? Kinek jó és mennyi ügyintézést spórol meg a papír alapúhoz képest?
Cikkünket itt olvashatja:
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
