Az érintett edzőt a vizsgálat idejére felfüggesztették a munkavégzés alól.
Több sportoló szeme láttára abuzálta és vágta pofon a válogatott karateversenyzőt edzője – írja a Blikk.
A lapot egyik olvasója kereste fel az esettel kapcsolatban. Állítása szerint a Magyar Karate Szövetség egyik edzésén a férfi „pofonvágta és szóban folyamatosan abuzálta sportolóját több sportoló szeme láttára. Az esetet követően a 16 éves versenyző pánikrohamot kapott.”
Az edzőt állítólag nem érdekelte a tanítvány reakciója és távozott a helyszínről. Az MTK karateedzéseit a kialakult helyzetre való tekintettel a szakosztályvezető keddig felfüggesztette. Az esetről a Magyar Karate Szövetség vezetése is értesült és a megkeresés után a klub írásban reagált a Blikknek:
„Telefonos megkeresésére reagálva tájékoztatom, az elfogadhatatlan edzői magatartás gyanújáról a mai napon szereztünk tudomást. Az ügy minden részletre kiterjedő gyors kivizsgálását megkezdtük. Az érintett edzőt a vizsgálat idejére, az illetékes sportági szakszövetséggel egyetértésben, a munkavégzés alól felfüggesztettük”
- közölte az MTK.
A lapnak sikerült elérnie az edzőt, aki azt nyilatkozta, hogy az ügy még nincs jogerősen lezárva. Majd azt is mondta, hogy nem történtek olyan dolgok, amelyekről a lap kérdezte őt.
Nyáron egy jászberényi karateedző tette kavart nagy port, aki júliusban úgy felrúgott egy 7 évest a szolnoki kalandparkban, hogy a gyerek a levegőben megpördült és a fejére esett. Az ügyészség két és fél év börtönt és három év közügyektől eltiltást kért a férfira.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
