Az ausztrál közösségi oldalak a fiatalok kitiltásáról szóló törvény elhalasztását kérik

Az Instagram, a Facebook, a Tiktok és az X helyi ügyvezetője is arra kéri az ausztrál parlamentet, hogy még ne döntsenek a készülőben lévő törvényjavaslatról.

  • Rodler Lili

Korábban megírtuk, hogy az ausztrál parlament felterjesztett egy olyan törvénytervezetet, hogy a 16 éve alatti fiatalokat eltiltanák a közösségi média oldalakról. A korlátozás a törvény megszavazását követő 12 hónapon belül léphet hatályba és nem lesznek kiskapuk; a 16 éven aluliak szülői beleegyezéssel sem használhatják majd a közösségi médiát, amennyiben az intézkedést elfogadja a képviselőház.

A tiltás érvényes lenne a Meta összes platformjára, továbbá a TikTokra, az X-re, de még a YouTube-ra is. Ez ellen lobbiznak most a közösségi oldalak helyi ügyvezetői, írta meg a 444.hu.

Ha esetleg valahogy mégis kijátszanák a fiatalok a rendszert, akkor a jogszabály értelmében az adott közösségi oldalt, oldalakat akár ötvenmillió ausztrál dollárig - tizenkét milliárd forintig – terjedő bírságot is kiszabhatnak a platformra. Amennyiben most csütörtökön a törvényjavaslatot megszavazzák.

A Digital Industry Group ügyvezető igazgatója arra kéri a parlamentet, hogy a döntéssel várják meg a közösségi oldalak új korhatár-ellenőrzési rendszerének értékelését. Szerinte az országgyűlésnek „nem kéne elfogadnia egy törvényjavaslatot anélkül, hogy tudnák, hogyan fog működni” – írta az AP.com.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.