Minél több gyereket nevel egy család, annál nagyobb eséllyel szegényedik el

A KSH friss statisztikái szerint a gyereket nevelő családok éves egy főre jutó bruttó átlagjövedelme nem éri el még az országos átlagot sem.

A KSH legújabb kiadványa a háztartások életszínvonálval foglalkozott. Az adatokból kiderült, hogy 2023-ban a gyerektelen háztartások egy főre jutó bruttó átlagjövedelme 21,3 százalékkal nőtt, míg a gyerekeseké csak 12,1 százalékkal. Ennek az az oka, hogy a gyerekes háztartásokban az aktív felnőttek száma értelemszerűen kevesebb. Vagyis jobb esetben ugyanabból a két fizetésből 3,4, 5 vagy több ember szükségleteit kell fedezni.

Emaitt a gyerekes háztartások egy főre jutó jövedelme az országos átlag körülbelül 80 százalékát éri el. A családok közül anyagilag a legjobb helyzetben az egy gyereket nevelők vannak, hiszen bruttóban körülbelül 287 ezer forint az egy főre jutó havi átlagjövedelmük. A kétgyerekes családoknál ugyanez az összeg már csak bruttó 254 ezer forint, míg a három vagy több gyerekeseknél pedig csak bruttó 194 ezer forint havonta.

A három- vagy többgyermekes háztartások egy főre jutó jövedelme a 22,4%-os növekedés ellenére sem érte el az országos átlag kétharmadát

- olvasható a jelentésben.

Az egyszülős gyerekes háztartások sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az egy főre vetített bruttó jövedelmük 28 százalékkal kevesebb az országos átlagnál.

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.