95 évesen szerzett mesterdiplomát egy idős férfi Angliában, doktori képzésen folytatná a tanulmányait

A nyugdíjas pszichiáter 72 évvel az orvosi diplomája megszerzése után diplomázott ismét.

  • Székács Linda

95 éves korában szerzett modern európai filozófia mesterdiplomát egy nyugdíjazott pszichiáter az angliai Kingston Egyetemen - írta meg a BBC.

Az idős férfi, David Marjot 72 évvel az orvosi diplomája megszerzése után ült vissza az iskolapadba, jelenleg pedig a doktori képzésen gondolkodik, aminek elvégzésével a PhD fokozatot 102 éves korára szerezné meg.

A most megszerzett mesterdiplomájáról azt mondja, kemény munka volt, mivel az emlékezete "már nem olyan, mint régen", ennek ellenére mindenkit arra biztat, hogy akár több évtized után is térjen vissza az oktatási rendszerbe, ha van valami, ami érdekli és szívesen tanulná magas szinten.

"Szerintem fontos, hogy állandó megpróbáltatások elé állítsuk magunkat, még akkor is, ha öregszünk" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy remek tanárai voltak az egyetemen, a tanulmányai pedig segítettek elterelni a figyelmét a feleségéről, akit 65 év házasság után veszített el.

A 95 éves férfiről a szakdolgozatának témavezetője úgy nyilatkozott: az egyetemi közösség sokkal sokszínűbb és gazdagabb lett a jelenlétével.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.