A kiskorú, 16-17 éves diákok egy ideig napi 8 óránál is többet dolgoztak a zánkai üdülő boltjában.
A Népszava értesülései szerint a panaszok után ugyan változtattak a fiatalok beosztásán, de még ennek ellenére is kiderült, hogy a zárt üdülő boltjában a napi nyolc óra munka után, néha este tíz óra után is ott kellett maradniuk a 16-17 éves diákoknak. Ráadásul a valós beosztás eltért a jelenléti ívtől, a két műszak között nem volt 12 órányi pihenőidő.
A fiatalok elmondása szerint 13:40-kor kezdődött a délutáni műszak, amely 22:00-ig tartott. A munka ezzel nem ért véget, hiszen a diákmunkásoknak még ezután kellett feltölteniük a készleteket és takarítaniuk, így akár 1,5-2 órával is többet dolgoztak. A hatályos jogszabályok szerint 18 év alatti munkavállaló nem végezhet éjszakai munkát. Az érintett tizenévesek nem kaptak a túlóráért rendkívüli éjszakai bért, de plusz szabadidőt sem. Összesen a héten két szabadnapjuk volt, és a legtöbb esetben naponta tíz óránál többet kellett dolgozniuk.
A lap megpróbálta elérni az üzemeltető céget is, de nem reagáltak a megkeresésre.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
