Aggasztó képet fest a Balaton jövőjéről egy friss ELTE-kutatás
Nem csak az idei nyár miatt ilyen alacsony a Balaton vízállása: az ELTE kutatói szerint a tó történetében voltak ennél jóval szárazabb időszakok is, amelyek figyelmeztetőek lehetnek.
Október elején mindössze 29 centiméter volt a Balaton vízállása, ami alig hat centiméterrel haladta meg a 2003 októberében mért, 23 centiméteres történelmi minimumot – derül ki a Másfélfok szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből. Fontos, hogy ez a mutató nem a tó mélységét jelzi, hanem a vízmérce nullpontjához viszonyított vízállást.
A vízszintet a tóra hulló csapadék és a tó párolgása mellett az is alakítja, mennyi víz érkezik a környező vízgyűjtőről, ahonnan a csapadék egy része a tó felé jut. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza ennek a területnek a vízellátottságát vizsgálta, és arra jutott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen felborult a téli és nyári időszak közötti egyensúly: míg korábban a téli víztöbblet nagyjából ellensúlyozta a nyári vízveszteséget, az elmúlt bő ötven évben a nyári vízhiány több mint kétszeresére nőtt, miközben a téli víztöbblet csak mérsékelten emelkedett.
„Egy átlagos évben tehát a korábbi víztöbbletből vízhiányba mentünk át”
– fogalmazott a kutató.
A 2000 óta vizsgált 26 évből 16-ban negatív volt a vízgyűjtő éves vízegyenlege, a mostani alacsony vízállás Szabó szerint tehát nem egyetlen száraz nyár következménye, a vízhiány egymást követő évek során is felhalmozódhat.
A Velencei-tónál a sekélység fokozza a bajt
Hasonló problémákkal küzd a Velencei-tó, amelynek nyári vízhőmérséklete 1971 óta több mint 4 Celsius-fokkal emelkedett, azaz gyorsabban, mint a környező levegőé. Tovább ront a helyzeten, hogy a sekélyebb tó természetes módon is érzékenyebb a felmelegedésre és a párolgásra.
A folyamat önmagát erősítheti: a hőség és a párolgás csökkenti a vízmennyiséget, a megmaradó kisebb víztömeg pedig könnyebben felmelegszik. Közben a turizmus és az infrastruktúra viszonylag állandó vízállásra épült
– olvasható az elemzésben.
A Balaton nem fog mostanában kiszáradni
Szabó hangsúlyozta, a tudományos eredmények nem támasztják alá az előrejelzést, hogy a Balaton másfél évtizeden belül kiszáradna, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet modellezése szerint azonban 2040-től a többéves aszályok idején külső, mesterséges vízpótlásra lehet szükség.
A szakember szerint éppen ezért válik különösen fontossá a hűvös félév, amikor kisebb a párolgás, és visszatöltődhetnek a vízkészletek.
A bőséges csapadékú téli időszakokban minél több vizet kellene megőrizni a Balatonban és vízgyűjtőjén, mert az átalakult évszakos egyensúly mellett egy átlagos csapadékú tél már nem elegendő a nyári veszteség pótlására.
