Mintegy tíz százalékponttal nagyobb eséllyel ismerjük fel a saját hazánkból származó híres embereket, mint a külföldieket – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetemen készült friss nemzetközi kutatásból.
A PNAS Nexus tudományos folyóirat októberi számában megjelent tanulmány szerzői óriási adatbázist dolgoztak fel: több mint 50 ezer híres ember – köztük politikusok, feltalálók és színészek – Wikipédia-életrajzát, valamint az ezekhez kapcsolódó 138 milliárd oldalmegtekintést elemezték. Az adatbányászat mellett egy online kvízjátékot is indítottak, amelyben több mint 41 ezer résztvevő tesztelhette tudását a világ ismert személyiségeiről.
Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a közös nemzeti és nyelvi háttér független az adott személy általános ismertségétől, mégis jelentősen növeli a felidézés esélyét. A kvízt kitöltők körülbelül 9–10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel válaszoltak helyesen, ha a kérdésben szereplő híresség velük azonos országból származott. A közös nyelv használata további 3–6 százalékpontos előnyt jelentett.
A kutatók kiemelték, hogy ez a hatás még akkor is tisztán kimutatható maradt, amikor figyelembe vették a hírességek hazai és nemzetközi ismertségének eltéréseit.
A hírnév ugyanis jelentősen eltérhet helyi és nemzetközi szinten. Jó példa erre Johnny Unitas amerikaifutball-játékos, akinek életrajzát döntően angolul olvassák, így ő tipikusan lokális hírességnek számít. Ezzel szemben a szintén amerikai Elinor Ostrom, a közgazdasági Nobel-emlékdíj első női kitüntetettje iránt világszerte nagy az érdeklődés: Wikipédia-oldalának megtekintései mindössze felerészben származnak angol nyelvű olvasóktól.
A kutatásban azt is nézték, miként formálja az érdeklődést egy-egy kiemelkedő elismerés vagy egy szomorú esemény.
Megvizsgáltuk, hogy hogyan befolyásolja a Nobel-díj, az Oscar-díj és a halálesetek az érintettek Wikipedia-életrajzok látogatottságát, valamint a helyi és nemzetközi ismertségét. Azt találtuk, hogy az időbeli mintázat mindhárom esetben hasonló. Az életrajzaik oldalmegtekintéseinek száma és a helyi érdeklődés irántuk ideiglenesen megugrik, a nemzetközi ismertségük pedig fokozatosan, de tartósan nő. Ugyanakkor több egyedi mintázatot is feltártunk: a Nobel-díjazottak az Oscar-díjasokhoz képest általában kevésbé híresek a kitüntetés előtt
– fejtette ki César Hidalgo, a tanulmány egyik szerzője, a Corvinus kutatója.
Az elismerések és események között jelentős különbségek mutatkoznak:
A tanulmány szerzői hangsúlyozták, hogy a Wikipédia-forgalom és a kvízválaszok elsősorban a hírességek felismerhetőségéről adnak képet, és a kollektív emlékezet mélyebb, összetettebb jelentéstartalmait azonban csak részben tükrözik.
Az eredmények ugyanakkor értékes pillanatképet nyújtanak arról, hogy milyen tartalmakat kerestek az emberek önállóan, mielőtt az információkeresés egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt platformok felé tolódott el.
Nyitóképünk illusztráció.
Néhány napos bizonytalanság után végre kiderült, kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. Az eredetileg tervezett időponthoz képest később, november 5-én állnak munkába az új igazgatók, de nem mindenhol: öt tankerületben ugyanis újra meg kell hirdetni a vezetői posztot.
Már öt olyan esetről tudnak a hatóságok, amikor veszélyes fémtárgyakat találtak a gyerekek halloweeni édességeiben Gyömrőn és környékén.
Továbbra is kérdéses, hogyan folytathatják tanulmányaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógushallgatói, miután a kormány bejelentette, hogy megszünteti az intézményben a pedagógusképzést. A hallgatók petíciót indítottak, az ügy pedig hétfőn a parlamentben is napirendre került.
Még a tavalyihoz képest is jóval gyengébb eredményt értek el a negyedikesek és az ötödikesek szövegértésből, viszont a nyolcadikosok javítottak – derült a 2026-os kompetenciamérés eredményeiből. A 2026-os kompetenciamérést a negyediktől egészen tizenegyedikig a diákok március 23. és május 29. között írták egy meghatározott ütemezési rend alapján.
Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.
Az oktatáskutató szerint a tervezetből egyelőre nem rajzolódnak ki érdemi, rendszerszintű oktatáspolitikai változtatások.
Megszavazta a parlament, december 25-e és 26-a mellett a szenteste is munkaszüneti nap lesz.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A negyedikesek és ötödikesek szövegértési eredménye sokat romlott, viszont több felsőbb évfolyamon is javulást mértek.
