Már az óvodákban elkezdődne az új KRESZ tanítása?
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Egy év alatt 73 százalékkal nőtt azoknak a személysérüléses baleseteknek a száma, amelyekben elektromos rolleresek is érintettek voltak. A gyerekek különösen veszélyeztetettek.
Vitézy Dávid, közlekedési és beruházási miniszter bejegyzésében azt írta, az elmúlt években jelentősen megnőtt az e-rollerek száma Magyarországon, miközben a vonatkozó szabályozás nem követte ezt a változást.
Azt írta, hogy 2024-ben 367 olyan személysérüléses baleset történt az országban, amelyben elektromos rolleres is érintett volt, 2025-ben viszont már 635. Ez egyetlen év alatt 73 százalékos növekedést jelent. A probléma pedig a gyerekeket is érinti – Vitézy szerint tavaly március és szeptember között több mint 200 gyerek szorult kórházi ellátásra a Bethesda Gyermekkórházban elektromos rolleres baleset miatt.
„Az teljesen egyértelmű, hogy a mostani szabályozás nem alkalmas arra, hogy megállítsa ezt a nagyon rossz tendenciát” – írta Vitézy Dávid.
Hozzátette, jelenleg jelentős jogalkalmazási bizonytalanság övezi az elektromos rollerek használatát Magyarországon. Szerinte a különböző hatóságok és bíróságok sem minden esetben kezelik ugyanúgy ezeket a járműveket, miközben egyre nagyobb teljesítményű rollerek jelennek meg az utakon.
A közlekedésbiztonságról szóló kérdőívben több lehetséges változtatásról is kikérik a válaszadók véleményét. Többek között arról, hogy külön kategóriába kerüljenek-e a 25 km/óra alatti és az ennél nagyobb végsebességre képes elektromos rollerek, hány éves kortól lehessen ezeket használni, illetve milyen védőfelszereléseket kellene kötelezővé tenni. Vitézy hangsúlyozta, hogy a szigorúbb szabályozás felvetése nem az elektromos rollerek kiszorításáról szól:
A cél nem a rollerezés ellehetetlenítése. Éppen ellenkezőleg: világos, egyértelmű és betartható szabályokra van szükség, amelyek védik a rollereseket, a gyalogosokat, a kerékpárosokat és az autósokat is.
A kérdőív ezen a linken érhető el.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.