Egy szándékosan szokatlan, meghökkentő plakáttal nyerte meg az adó 1 százalékának felajánlását népszerűsítő országos pályázatot a Széchenyi István Egyetem két volt hallgatója. A rózsaszín unikornissal és tudatosan elhelyezett „hibákkal” készült alkotás május 20-ig látható Budapest több pontján.
Rácz Dorina és Madár Bence nyerte meg az „1% kampány, 100% ötlet” című plakátpályázatot, amelyet Budapest Főváros Önkormányzata, a Civilizáció koalíció és a CEU hirdetett meg. A felhívásra 57 alkotó összesen 140 pályaművet küldött be - írja az egyetem.
A győztes plakát tudatosan szakít a hagyományos reklámesztétikával. A tervezők célja az volt, hogy a közterületi hirdetések zajából egy merész, szokatlan vizuális világgal emelkedjenek ki, és valóban megállásra késztessék a járókelőket.
Rácz Dorina elmondta, hogy „anti-design” stílusban dolgoztak, mert nem egy szép, trendkövető plakátot akartak készíteni, hanem olyat, amelynek üzenete biztosan célba ér. Ennek részeként szándékosan szakmai hibákat is beépítettek a tervbe.
Mindkét alkotó a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója. Dorina igazságügyi igazgatási, majd kereskedelem és marketing területen szerzett végzettséget, Bence pedig építészmérnökként diplomázott. Később mindketten a reklámszakmában találták meg hivatásukat.
A tervezők szerint a pályázat témája személyesen is fontos számukra, hiszen az adó 1 százalékának felajánlása egyszerű lehetőség arra, hogy bárki támogassa a civil szervezetek munkáját.
A nyertes plakát május 20-ig budapesti köztereken, intézményekben és online felületeken hívja fel a figyelmet az 1 százalék felajánlásának jelentőségére.
Mit kezdjen egy diák egy olyan videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? És honnan tudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia által adott magabiztos válasz valóban igaz? Ezekre a mindennapokban is fontos kérdésekre adnak a Detekto.hu új tananyagai.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
