Egy szándékosan szokatlan, meghökkentő plakáttal nyerte meg az adó 1 százalékának felajánlását népszerűsítő országos pályázatot a Széchenyi István Egyetem két volt hallgatója. A rózsaszín unikornissal és tudatosan elhelyezett „hibákkal” készült alkotás május 20-ig látható Budapest több pontján.
Rácz Dorina és Madár Bence nyerte meg az „1% kampány, 100% ötlet” című plakátpályázatot, amelyet Budapest Főváros Önkormányzata, a Civilizáció koalíció és a CEU hirdetett meg. A felhívásra 57 alkotó összesen 140 pályaművet küldött be - írja az egyetem.
A győztes plakát tudatosan szakít a hagyományos reklámesztétikával. A tervezők célja az volt, hogy a közterületi hirdetések zajából egy merész, szokatlan vizuális világgal emelkedjenek ki, és valóban megállásra késztessék a járókelőket.
Rácz Dorina elmondta, hogy „anti-design” stílusban dolgoztak, mert nem egy szép, trendkövető plakátot akartak készíteni, hanem olyat, amelynek üzenete biztosan célba ér. Ennek részeként szándékosan szakmai hibákat is beépítettek a tervbe.
Mindkét alkotó a Széchenyi István Egyetem egykori hallgatója. Dorina igazságügyi igazgatási, majd kereskedelem és marketing területen szerzett végzettséget, Bence pedig építészmérnökként diplomázott. Később mindketten a reklámszakmában találták meg hivatásukat.
A tervezők szerint a pályázat témája személyesen is fontos számukra, hiszen az adó 1 százalékának felajánlása egyszerű lehetőség arra, hogy bárki támogassa a civil szervezetek munkáját.
A nyertes plakát május 20-ig budapesti köztereken, intézményekben és online felületeken hívja fel a figyelmet az 1 százalék felajánlásának jelentőségére.
Mit kezdjen egy diák egy olyan videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? És honnan tudhatja, hogy egy mesterséges intelligencia által adott magabiztos válasz valóban igaz? Ezekre a mindennapokban is fontos kérdésekre adnak a Detekto.hu új tananyagai.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
