Viszont az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek.
Az Eurostat friss, 2024-re vonatkozó adatsora szerint a 15 és 34 év közöttiek 27,8 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkahelyen dolgozik Magyarországon – szúrta ki a G7.
A magyar aránynál mindössze három magasabb érték található az Európai Unióban: Spanyolország 28,9 százalékkal áll az élen, őket követi Észtország (28,7%), majd Szlovákia (28,1%).
Németországban (8,5%), Szlovéniában (9,6%) és Litvániában (9,8%) vannak a legkevesebben, akik egyáltalán nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyen dolgoznak.
Ugyanakkor az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb (8%) azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek. Emellett nálunk az EU-átlagnál valamivel magasabb (64,2%) azok aránya, akik a végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkát végeznek.
Az adatok a közép- és felsőfokú végzettségűeket is tartalmazzák.
Az Eurostudent 2022-es felmérése szerint a magyar egyetemi hallgatók közel 60 százaléka folyamatosan vállal munkát a tanulmányai mellett, elsősorban megélhetési okokból. A nappali tagozatosok körében inkább az alkalmi munka jellemző, míg a részidős képzésben tanulók döntő többsége állandó munkaviszonnyal rendelkezik. Mutatjuk, milyen lehetőségeik vannak az egyetem mellett dolgozni akaró hallgatóknak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
