Viszont az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akiknek a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek.
Az Eurostat friss, 2024-re vonatkozó adatsora szerint a 15 és 34 év közöttiek 27,8 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkahelyen dolgozik Magyarországon – szúrta ki a G7.
A magyar aránynál mindössze három magasabb érték található az Európai Unióban: Spanyolország 28,9 százalékkal áll az élen, őket követi Észtország (28,7%), majd Szlovákia (28,1%).
Németországban (8,5%), Szlovéniában (9,6%) és Litvániában (9,8%) vannak a legkevesebben, akik egyáltalán nem a végzettségüknek megfelelő munkahelyen dolgoznak.
Ugyanakkor az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb (8%) azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy a jelenlegi munkahelyük csak részben felel meg a képzettségüknek. Emellett nálunk az EU-átlagnál valamivel magasabb (64,2%) azok aránya, akik a végzettségüknek teljes mértékben megfelelő munkát végeznek.
Az adatok a közép- és felsőfokú végzettségűeket is tartalmazzák.
Az Eurostudent 2022-es felmérése szerint a magyar egyetemi hallgatók közel 60 százaléka folyamatosan vállal munkát a tanulmányai mellett, elsősorban megélhetési okokból. A nappali tagozatosok körében inkább az alkalmi munka jellemző, míg a részidős képzésben tanulók döntő többsége állandó munkaviszonnyal rendelkezik. Mutatjuk, milyen lehetőségeik vannak az egyetem mellett dolgozni akaró hallgatóknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
