Varró Dani kéthetente új versformát mutat be Facebookon, a követőknek pedig egy hetük lesz arra, hogy saját költeménnyel bizonyítsanak.
„Sok van, mi csodálatos, de a versformáknál nincs semmi csodálatosabb” – ezzel a felütéssel jelentette be Facebook-oldalán Varró Dániel legújabb kezdeményezését. A költő versformázó versenyt hirdet, amelyhez bárki csatlakozhat, aki kedvet érez a rímekhez, ritmusokhoz és egy kis játékos zsonglőrködéshez.
A szabályok egyszerűek, kéthetente pénteken Varró Dani kiposztol egy versformát, amelyet röviden bemutat, példákkal szemléltet. A versenyzőknek egy hetük lesz arra, hogy kommentben beküldjék saját, az adott formába öntött versüket.
Minden beérkezett művet jól el fogok olvasni, és ami a formai követelményeknek megfelel, azt saját kezűleg meg is szivecskézem
– írja posztjában a költő.
Ezután visszavonul, zsűriz, majd néhány nap múlva eredményt hirdet.
A legjobb versek szerzőit Varró Dani nyilvánosan megdicséri, a győztes pedig egy személyre szabott, névre szóló verset kap ajándékba – természetesen az adott versformában.
Az első forma február 20-án, pénteken érkezik.
Több mint harminc év tanítás, hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett munka és sikeres érettségik után Budai Éva nyugdíjas pedagógusként önként vállalna irodalomoktatást rászoruló fiataloknak. Nem pénzt kér, nem állást keres, csak tanítani szeretne – mégis válasz nélkül maradnak a megkeresései.
Miközben a győri Széchenyi István Egyetem vezetése 39 százalékos béremelésről és 1,27 milliós átlagjövedelemről számolt be, addig van olyan oktató, aki PhD-fokozattal bruttó 500 ezer forintot keres. A pluszpénz kutatási projektekből, publikációkból és többletórákból jöhetne, de a dolgozók szerint ezekhez nem mindenki fér hozzá. Arról nem beszélve, hogy ennek egy részét félév végén egyben utalják át, és mellesleg bármelyik bérkiegészítés „irgalmatlanul sok” pluszmunkával jár.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A 2026-os központi írásbeli hivatalos eredményei szerint a diákok mintegy 8 százaléka szerzett legalább 80 pontot.
A politikus szerint a hazai kompetenciamérés nem pusztán egy statisztikai eszköz, hanem olyan visszajelzési rendszer, amely érdemi segítséget ad az iskoláknak a szakmai munkájuk fejlesztéséhez.
A teljesítményértékelés túl szubjektív, belső feszültségeket generál és szembefordítja a pedagógusokat egymással Jocó bácsi szerint, aki arról is beszélt, hogy a pszichológiában már megjelent a gyerekkori kiégés fogalma – vagyis ma nemcsak a tanárokon, hanem a diákokon is egyre nagyobb a nyomás.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedi esetről van szó. A KSH legfrissebb adatai szerint több ezren dolgoznak úgy a közoktatásban, hogy nincsen pedagógusdiplomájuk.
Magukat kellett megsebezniük egy rituálén, vagy meztelenül kellett sétálniuk az osztályteremben - többek között ilyen és ehhez hasonló feladatokat kellett végrehajtaniuk azoknak a tanulóknak, akik beléptek a nagybányai történelemtanár hagyományőrző lovagrendjébe.
A „Tanárnak lenni jó!” kezdeményezés személyes történeteken keresztül próbálja erősíteni a pedagóguspálya presztízsét, de a nehézségekről sem hallgat. A kampány alapgondolata, hogy megmutassák: sok pedagógus szereti a hivatását, és okkal marad a pályán.
