A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztőcsapat jelenleg világszinten is a legtöbb sikeres PocketQube-küldetéssel büszkélkedhet.
November 28-án, helyi idő szerint 19:44-kor a SpaceX Transporter–15 küldetése keretében felbocsátották a Hunity nevű kisműholdat. A projekt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriuma, a Műegyetemi Rádió Club és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében valósult meg.
Nobel-díjas tagja is van a BME új Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének
A Hunity a Műegyetem hatodik diákműholdja, amely a SpaceX Falcon–9 rakétájával indult útnak a kaliforniai Vandenberg űrközpontból, nagyjából száz másik műholddal együtt. A műholdat 20:39-kor helyezték 520 kilométer magas napszinkron pályára, majd megkezdődött az akkumulátorok töltése. Az antennák és a napelemek kinyitása után a Hunity rendben működni kezdett.
Az első jeleket a fejlesztők 2025. november 29-én fogták a földi állomáson. A műhold buszfeszültsége 4387 mV volt, az akkumulátorok pedig teljesen feltöltődtek, így elindult a normál üzem.
Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon
A Hunity több tudományos műszert, egy nagy felbontású kamerát, valamint mágneses és motoros stabilizáló rendszereket is hordoz. A fedélzeten különböző napelemek űrbéli tesztjeit is elvégzik.
A műhold rádióamatőr sávban kommunikál. Az elsődleges földi vezérlőállomás a Műegyetem E épületének tetején található, a másodlagos állomás pedig Érden működik. A Hunityről, az aktuális kísérletekről és az élő telemetriaadatokról további információk érhetők el a műhold saját honlapján.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
