Paraszociális, rage bait, 67, vibe coding és AI slop - mit jelentenek a 2025-ös év szavai?
Az év során egyre érdekesebb figyelni, mely szavak ragadják meg a 2025-ös társadalmi és digitális trendeket. A világ legnagyobb szótárai minden évben kiemelnek egy-egy kifejezést - az idei választások arra reflektálnak, hogyan formálja a nyelvet és a mindennapjainkat a technológia, az internet és a közösségi média. Nézzük, milyen szavakról van szó.
A paraszociális szó arra az egyoldalú érzelmi kapcsolatra utal, amit az emberek hírességekkel, influenszerekkel vagy akár fiktív karakterekkel alakítanak ki. Az egyik fél ismeri és követi a másikat, de a másik fél nincs tudatában a kapcsolatnak. A kifejezés különösen a közösségi média világában terjedt el, ahol a rajongók szinte barátként tekintenek kedvenceikre.
Oxford University Press: rage bait
A „rage bait” az online tartalom provokáló, dühkeltő változatát jelöli, amelynek célja nem a tájékoztatás, hanem a minél nagyobb figyelem, reakció és megosztás generálása. A kifejezés a digitális kultúra egyik legsúlyosabb jelenségét, az érzelmek manipulálását foglalja össze.
Ez a szlengkifejezés elsősorban a Z és az Alfa generáció körében terjed. Nincs konkrét jelentése; inkább hangulatot, érzelmet vagy közösségi jelzést fejez ki. A szó gyorsan terjed az interneten, és példája annak, hogyan alakítják a fiatalok a digitális nyelvet. Erről hosszabban mi is írtunk.
Collins Dictionary: vibe coding
A „vibe coding” a programozás új módját jelenti: ahelyett, hogy hagyományos kódot írnánk, az alkalmazások vagy weboldalak létrehozása leírással, mesterséges intelligencia segítségével történik. A kifejezés jól mutatja, milyen gyorsan integrálódik a mindennapi életbe az AI.
Macquarie Dictionary: AI slop
Az AI slop röviden olyan tartalmakat jelöl, amelyeket mesterséges intelligencia készít, de gyenge minőségűek vagy pontatlanok. Ide tartozhatnak képek, szövegek vagy zenék, amelyek látszólag működnek, de hiányzik belőlük az emberi kreativitás és a valódi érték.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
