Közösségépítő hatása mellett a gyerekek figyelmében is javulást tapasztaltak a pedagógusok.
Ősszel elindult a Bringázz a suliba! program tesztidőszaka, amely a gyerekeket aktív, fenntartható közlekedésre ösztönözte. A kezdeményezéshez hat település tizenegy iskolája csatlakozott, így több mint 2300 diák gyűjthette a matricákat minden olyan reggel, amikor kerékpárral, rollerrel vagy más, saját erővel hajtott eszközzel érkezett az iskolába.
Autóval viszik a legtöbb alsóst iskolába, pedig ők inkább gyalog vagy biciklivel járnának
A verseny 2025. szeptember 15. és október 22. között zajlott. A gyerekek naponta két matricát kaptak: egyet a saját füzetükbe, egyet pedig az osztályok közös plakátjára, így folyamatosan követhető volt, melyik osztály áll a legjobban. Volt olyan iskola, ahol 29 tanuló minden nap fenntartható módon járt iskolába, így teljesen megtelt a füzetük.
A pilot eredményei pozitívak voltak. A pedagógusok szerint a reggeli biciklizés után a diákok könnyebben koncentráltak, még a monotonabb feladatokra is. A program ráadásul közösségépítő hatással bírt, és több településen a helyi vezetőket is mozgásra ösztönözte.
A legjobban teljesítők nyereményeket is kaptak, melyeket az önkormányzatok ajánlották fel – kerékpáros kiegészítők, sportszervásárlási utalványok és akár külön biciklitúrák is gazdára találtak. A szervezők célja a mindennapos kerékpározás népszerűsítése és az iskolák környékének tehermentesítése volt: minél többen érkeznek biciklivel, annál tisztább és biztonságosabb a környezet.
Nyitóképünk illusztráció.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
