Képek a múltból: ilyenek voltak a magyar egyetemisták az elmúlt 100 évben

A múlt század egyetemi életébe pillantunk vissza: hogyan éltek, tanultak és szórakoztak a magyar hallgatók 40, 60 vagy akár majdnem 100 évvel ezelőtt? A Fortepan archívumából olyan fotókat válogattunk össze, amelyek megmutatják, mennyire másképp néztek ki a korábbi generációk egyetemista évei.

1928 - Rákóczi út 2. a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Klinikájának előadóterme (később Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ).

Fortepan

 

1935 - Foederatio Emericana (katolikus magyar egyetemi és főiskolai hallgatók szövetsége) bálja.

Fortepan

 

1938 – Győri út 13., a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (később Testnevelési Egyetem) Alkotás utca felőli udvara.

Fortepan

 

1941 – Tűzoltó utca 58., Pázmány Péter Tudományegyetem, Orvostudományi Kar (később Semmelweis Egyetem), az Anatómiai Intézet előadóterme.

Fortepan

 

1958 – Veszprémi Vegyipari Egyetem (később Pannon Egyetem), hallgatók a tanulókörben.

Fortepan

 

1958 – a felvétel a veszprémi állatkert, a Kittenberger Kálmán Növény és Vadaskert építésekor készült. Veszprémi egyetemisták önkéntes munkára érkeznek.

Fortepan

 

1965 – Epreskert, a Magyar Képzőművészeti Főiskola (később Egyetem) műterme. Mikus Sándor szobrászművész a főiskolai tanára, előtte tanítványa, Meszlényi János későbbi szobrászművész.

Fortepan

 

1979 – Fővám tér, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (később Corvinus Egyetem) aulája. A felvétel az 1979. december 15-16-án tartott Közgáz Rockfesztiválon készült.

Fortepan

 

1985 – Tömő utca 35. SOTE (később Semmelweis Egyetem) Balassa János kollégium szobája.

Fortepan

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.