Egyre több nő választja a mozdonyvezetői pályát Magyarországon, de a szakma továbbra is kihívásokkal jár. A MÁV-nál a női dolgozók külön képzést kapnak, és bizonyos fizikai korlátozások miatt nem vezethetnek minden járműtípust.
A két legnagyobb magyarországi vasúttársaság, a MÁV és a Rail Cargo Hungaria (RCH) több mint háromezer mozdonyvezetőt foglalkoztat, írja a Világgazdaság. Mozdonyt vezetni nem női pálya, de egyre több hölgy választja a masinisztaszakmát:
A MÁV-nál jelenleg 63 női mozdonyvezető dolgozik.”
Az első motorvonat-vezető hölgy 2014-ben tette le a vizsgáit, azóta is a MÁV-nál dolgozik.
A női mozdonyvezetők esetében az orvosi alkalmasság esetén 20 kilopondos foglalkozás-egészségügyi korlátozás van érvényben, ami kizáró tényező a bizonyos járműtípusok összekapcsolásakor szükséges csavarkapcsok emelgetése miatt.
Nő csak olyan típusú mozdonyt vezethet, amelynek a csavarkapocs felhelyezése közben mért súlya nem haladja meg a 20 kilopondot.”
A havi bruttó kereset 1 millió forint felett lehet
Egy kezdő mozdony- és motorvonat-vezető alapbére, pótlékok nélkül közel 580 ezer forint a MÁV csoportnál."
A bér később időarányosan nő. A társaság járművezetőinek idei átlagkeresete meghaladta a havi bruttó egymillió forintot.
Országos mozdonyvezető-képzés nincs, a MÁV saját igényei szerint képezi munkavállalóit. A képzések évente 13–15 tanfolyamot indítanak 300–400 főnek, 16–18 hónap hosszúságban, a költséget a társaság állja. A HÉV-járművezető képzése egyéves, és már a képzés idején is fizetés jár a gyakornoknak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
