Hetente egy vödör víz elég lehet ahhoz, hogy egy fiatal fa túlélje a nyári forróságot. Egy friss alkalmazás megmutatja, hol várják leginkább a segítséget Budapesten.
Az idei, különösen száraz nyáron egyre többen öntözik önkéntesen a budapesti közterületek fiatal fáit. Mostantól mindez sokkal szervezettebb formát ölt: egy volt BME-hallgató fejlesztése, a Beeco applikáció térképen mutatja meg, melyik fa szorul leginkább vízre.
A kezdeményezés a Főkert egyik vezetőjétől indult, aki felismerte, hogy az önkormányzati cég kapacitása kevés az összes fa rendszeres locsolásához. A megoldás végül a Beeco csapatához került, amely a fenntarthatóságot zászlajára tűzve integrálta a kampányt a már működő alkalmazásába. Így született meg az Önkéntes Vízadás program, amelyhez eddig több mint tízezren csatlakoztak – közülük hatezren ténylegesen öntöztek is.
Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből
A módszer egyszerű: a Beeco térképén sárga és piros színnel jelölik azokat a főként ötévesnél fiatalabb fákat – Budapesten nagyjából kilencezret –, amelyeknek sürgősen szükségük van vízre. Hetente egy alkalommal 50 liter elegendő lehet a túléléshez, vagyis két vödör víz oda-vissza – nem elérhetetlen mennyiség. A különbség pedig hamar látszik: a gyökerekig lejutó víz nemcsak a fa lombján, hanem a környező fű állapotán is észrevehető.
Ekkor lesznek idén a BME Egyetemi Napok
A Beeco mögött egy 40–50 fős önkéntes közösség áll, amelyet nagyrészt korábbi BME-hallgatók alkotnak. A program résztvevőit nyereményekkel – például családi strandbelépővel, Libegő-jeggyel vagy hétvégi pihenéssel – is ösztönzik, de a fő cél ennél sokkal fontosabb: a városi fák hűvösebben tarthatják az utcákat, és nélkülük a klímaváltozás miatt lassan elviselhetetlenné válna a nyári élet Budapesten.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
