Napi tudomány: egy kínai egyetem robotkutyája Guinness-rekordot állított fel

A robotkutya új rekordja egyre közelebb hozza a gépek teljesítményét az állati és emberi sprintek szintjéhez.

A kínai Zhejiang Egyetem nemrég bejelentette, hogy „White Rhino” (Fehér Orrszarvú) nevű négylábú robotja 100 métert 16,33 másodperc alatt futott le. Ezzel megdöntötte a Koreai Köztársaságban fejlesztett másik robot, „Hound” korábbi, 19,87 másodperces rekordját – számolt be róla az Interesting Engineering.

A futást a Guinness Világrekordok hivatalosan is elismerte, mint a négylábú robot által futott leggyorsabb 100 métert. A teljesítmény a Kína városában, Hangcsouban található tesztpályán történt.

Összehasonlításképp: az emberi 100 méteres világcsúcs 9,58 másodperc, amelyet Usain Bolt állított fel 2009-ben, Berlinben.

A robotkutyát az egyetem a Repülés- és Űrhajózási Karral, valamint a Hangcsou Globális Tudományos és Technológiai Innovációs Központtal közösen fejlesztette.

Modellezték, hogyan viselkednek az egyes alkatrészek különféle valós körülmények között, majd többcélú optimalizálással hangolták egyszerre a kialakítást, a motorparamétereket és az áttételi rendszereket.

Közös szavalás a Budai Várban - Guinness-rekordot döntöttek a Közép-Budai Tankerület iskolái

A fejlesztők a tervezést ahhoz hasonlították, mintha versenyszintű izomrendszert adtak volna a White Rhino robotnak.

A puszta sebességen túl a White Rhino-t nagy terhek szállítására is tervezték. „Leginkább figyelemre méltó, hogy a maximális terhelhetősége 100 kilogramm (220 font), így olyan négylábú robotról van szó, amely képes a nagy sebességű futásra és a nehéz teher szállítására is” – árulta el Cseng Shaoven, a csapat egyik tagja.

A csapat szerint a robotkutya számos területen bevethető lehet. A nagy sebesség előnyös időkritikus feladatokban, például katasztrófahelyzetekben végzett kutatás-mentés során. A teherbírás pedig lehetővé teszi, hogy a robot felszereléseket, érzékelőket vagy eszközöket szállítson olyan terepen, ahol a kerekes járművek nem tudnak közlekedni.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.