Az európaiak 27%-a nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást

A magyaroknak majdnem 40 százaléka nem tudná kifizetni a nyaralást.

2024-ben az Európai Unió 16 éves vagy annál idősebb lakosságának 27 %-a nem engedhette meg magának, hogy évente legalább egy hétre elutazzon otthonról nyaralni - tette közzé felmérést az Eurostat.

Olvassunk úgy, mint a tanáraink – ilyen könyvekkel készülnek a pedagógusok a szabadságaikra

Ez az arány 1,5 százalékponttal csökkent 2023-hoz képest, és jelentősen alacsonyabb – 10,6 százalékponttal – mint egy évtizeddel korábban, 2014-ben.

A legmagasabb arányban Romániában (58,6%), Görögországban (46,0%) és Bulgáriában (41,4%) jelezték, hogy nem tudnak megengedni maguknak egyhetes nyaralást.

A felmérés alapján a magyarok 39,3%-a nem engedheti meg magának, hogy kifizessen egy egyhetes nyaralást, amivel Magyarország azon országok közé került, ahol a legnagyobb arányban élnek olyanok, akik számára elérhetetlen az ilyen jellegű kikapcsolódás.

Ezzel szemben Luxemburgban csupán a lakosság 8,9%-a, Svédországban 11,6%-a, Hollandiában pedig 13,0%-a számolt be arról, hogy nem engedheti meg magának az egyhetes, otthontól távoli pihenést 2024-ben.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.