A magyaroknak majdnem 40 százaléka nem tudná kifizetni a nyaralást.
2024-ben az Európai Unió 16 éves vagy annál idősebb lakosságának 27 %-a nem engedhette meg magának, hogy évente legalább egy hétre elutazzon otthonról nyaralni - tette közzé felmérést az Eurostat.
Olvassunk úgy, mint a tanáraink – ilyen könyvekkel készülnek a pedagógusok a szabadságaikra
Ez az arány 1,5 százalékponttal csökkent 2023-hoz képest, és jelentősen alacsonyabb – 10,6 százalékponttal – mint egy évtizeddel korábban, 2014-ben.
A legmagasabb arányban Romániában (58,6%), Görögországban (46,0%) és Bulgáriában (41,4%) jelezték, hogy nem tudnak megengedni maguknak egyhetes nyaralást.
A felmérés alapján a magyarok 39,3%-a nem engedheti meg magának, hogy kifizessen egy egyhetes nyaralást, amivel Magyarország azon országok közé került, ahol a legnagyobb arányban élnek olyanok, akik számára elérhetetlen az ilyen jellegű kikapcsolódás.
Ezzel szemben Luxemburgban csupán a lakosság 8,9%-a, Svédországban 11,6%-a, Hollandiában pedig 13,0%-a számolt be arról, hogy nem engedheti meg magának az egyhetes, otthontól távoli pihenést 2024-ben.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
