Tanulós funkcióval bővülhet a ChatGPT
Kétféle lehetőséget is felkínál majd a mesterséges intelligenciával működő chatbot, ami minden esetben a vizsgákra és dolgozatokra való hatékonyabb felkészülést segítené elő.
Évtizedekkel ezelőtt a brit iskolások egy generációja akaratlanul is részt vett egy olyan kezdeményezésben, amely az olvasási készségek fejlesztését célozta – maradandó következményekkel.
Az Initial Teaching Alphabet (ITA), vagyis a Kezdő Tanító Ábécé egy radikális és kevéssé ismert oktatási kísérlet volt, amelyet az 1960-as években próbáltak ki Nagy-Britanniában. A cél az volt, hogy a helyesírás fonetikusabbá tételével gyorsabban megtanuljanak olvasni a gyerekek. Az ITA gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át az írástudás szabályait több tízezer gyerek számára – majd minden magyarázat nélkül eltűnt – írja a The Guardian.
Az angol nyelvet körülbelül 44 fonéma (egyedi beszédhang) alkotja, és ezek mindegyikét számos módon lehet leírni. Csak a hosszú „i” hangnak (mint az „eye” szóban) több mint 20 lehetséges írásmódja van. Pontosan ezt az ellentmondásosságot azonosította az ifjabb Sir James Pitman konzervatív képviselő (Sir Isaac Pitman unokája – a gyorsírás feltalálójáé), mint az egyik legnagyobb akadályt az olvasni tanuló gyerekek számára. A megoldási javaslata pedig radikális volt: teljesen újragondolni az ábécét.

1966-ra az Egyesült Királyság 158 oktatási hatósága közül 140 legalább egy iskolájában alkalmazta az ITA-t. Az új ábécé nem volt végleges helyettesítője a hagyományosnak, a cél csak az volt, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak olvasni, majd „zökkenőmentesen” térjenek át a szabványos ábécére 7-8 éves korukra. Ám ez az átmenet sokszor nem történt meg ilyen zökkenőmentesen. Sok gyerek a két rendszer között rekedt.

Prof. Dominic Wyse, a University College London korai oktatás szakértője szerint: „Az ITA ma már olyan kísérletként van számontartva, amely egyszerűen nem működött. A gond a szabványos ábécére való áttéréssel volt. A gyerekeknek szinte újra kellett tanulniuk az angol nyelv valódi működését. Nem lep meg, hogy megbukott. Bármilyen tanítási módszer, amely nem a megtanulandó valóságon alapul, időpocsékolás.”
Azok a ma már felnőtt emberek, akik ebben a rendszerben tanultak meg írni és olvasni, máig komoly problémákkal küzdenek.
Sarah Kitt szintén az ITA-t tanulta plymouth-i általános iskolájában az 1960-as évek végén. Nála az ITA hatása messze túlmutat a gyerekkori éveken. „Érzem, ha egy szó helytelenül van írva, de nem mindig tudom helyesen leírni. Néha teljesen lefagy az agyam.”- nyilatkozta.
Olvassunk úgy, mint a tanáraink – ilyen könyvekkel készülnek a pedagógusok a szabadságaikra
Vannak azonban olyan szakértők is, akik szerint nem volt akkora kudarc a kísérlet. Toni Brocklehurst, aki az 1970-es évek elején négy éven át tanította az ITA-t Lancashire-ben, ma is úgy véli, hogy ez sok tanítványának – különösen a hátrányos helyzetű családokból származóknak – előnyt jelentett. „Ezek olyan gyerekek voltak, akiknek otthon egyáltalán nem voltak könyveik” – meséli. „Miután megtanulták ezeket a karaktereket, bármit képesek voltak megfejteni ebben az ábécében. Ez hatalmas önbizalmat adott nekik.”
Ugyanakkor hozzáteszi: „Nem hiszem, hogy minden gyereknél működne. Nem működne azoknál a középosztálybeli gyerekeknél, akiket otthon már korán bevezetnek az olvasásba, mert számukra ez csak zavart okozna.”
Kétféle lehetőséget is felkínál majd a mesterséges intelligenciával működő chatbot, ami minden esetben a vizsgákra és dolgozatokra való hatékonyabb felkészülést segítené elő.
Néhány napjuk van a szakképzésben dolgozó oktatóknak arra, hogy véleményezzék a szakképzési centrumok főigazgatói posztjára pályázók vezetői programját, mindezt úgy, hogy előtte titoktartási nyilatkozatot kell aláírniuk. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nyílt levélben fordult az ügyben az oktatási minisztériumhoz.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a 2027-es költségvetés egyszerre próbálja rendbe rakni az ország pénzügyeit, és jobb életet biztosítani a NOKS-és technikai dolgozóknak.
Nem kapta meg a fejlesztéseket, nem mehetett le a többiekkel játszani az udvarra, és gyakran már az első óra után hazaküldték az SNI-s, magatartászavaros kisfiút. A gyámhivatali ügyintéző segítségnyújtás helyett védelembe vételi eljárással fenyegetőzött, mert az anya nem akarta elvinni EGYMI-be a gyereket.
A középiskolák rugalmasan alakíthatják a felvételi követelményeiket, viszont csak a jogszabályban meghatározott keretek között.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.