Lajka kutyát talán mindenki ismeri, de azt tudtátok, hogy egy Nefertiti nevű ugrópók is járt már az űrben?
Mire Neil Armstrong 1969-ben a Holdra lépett, két szovjet sztyeppei teknős már megkerülte azt. Valójában emberek előtt már sokféle állat – rovarok, egerek, majmok – járt az űrben – szedte össze őket korábban a National Geographic. Az 1940-es években a tudósok azt vizsgálták, vajon túlélhető-e az űrutazás és a súlytalanság.
A korai állatkísérletek az élőlények alkalmazkodóképességét és az űrutazás hatásait mérték. A kisebb állatok – rövid életciklusuk és könnyebb kezelhetőségük miatt – különösen alkalmasnak bizonyultak.
Ma azonban már szigorú etikai szabályok határozzák meg, mikor lehet állatokat használni kutatásra. Bár kutyákat már nem küldenek az űrbe, a patkányok, muslicák és medúzák továbbra is segítik a kutatókat az űrbeli élet hatásainak megértésében. Ezek a vizsgálatok akár a mélyűri utazás és bizonyos betegségek, például a csontritkulás jobb kezelésének alapjait is jelenthetik.
Ezeket a „hungarikumokat” viszi magával Kapu Tibor az űrbe
Hoztunk pár olyan állatot, amelyek űrutazása különlegesnek számít:
Lajka – a hős kóbor kutya
Az első állat, amely Föld körüli pályára állt, Lajka volt – egy moszkvai utcákról befogott kóbor kutya, akit a Szputnyik–2 fedélzetén indítottak útnak 1957. november 3-án. A szovjet küldetés célja az volt, hogy adatokat gyűjtsenek az élő szervezet viselkedéséről az űrben. Mivel a műholdnak nem volt visszatérő egysége, Lajka sorsa eleve megpecsételődött. A hírek szerint a kutya néhány órával a fellövés után elpusztult. Az űrutazása azonban kulcsszerepet játszott a későbbi emberes küldetések előkészítésében.
Nefertiti – a visszatérő űrpók
Bár pókok korábban is jártak már az űrben, Nefertiti nevét mégis érdemes megjegyezni: ő volt az első, aki élve vissza is tért a Földre. A Johnson-ugrópók 2012-ben került fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol több mint 100 napot töltött, miközben a tudósok azt vizsgálták, hogyan vadászik és mozog súlytalanságban. Végül épségben landolt a Csendes-óceánban egy űrkapszula segítségével. Megfigyeléséről videók is készültek az űrállomáson:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>Félicette – az első (és egyetlen) űrmacska
1963-ban Franciaországban indították útnak Félicette-et, a világ első és eddig egyetlen űrbe küldött macskáját. Az állat sikeresen túlélte az utazást, és épségben vissza is tért a Földre. Bár a brazilok már néhány évvel korábban, 1959-ben is terveztek macskát kilőni az űrbe, ezt végül etikai aggályok miatt elvetették. Félicette sorsa sajnos szomorú véget ért: visszatérte után a kutatók elaltatták, hogy tanulmányozhassák a szervezetét.
Ham – az első űrcsimpánz
Ham volt az első emberszabású lény, aki elhagyta a Földet, és biztonságban vissza is tért. A csimpánzt – ami 1957-ben született – az amerikai Mercury–Redstone–2 küldetés során lőtték fel 1961. január 31-én. Ham nemcsak „utasként” vett részt a küldetésben, hanem egyszerű feladatokat is végzett az űrben, amivel a kutatók az emberi viselkedést szimulálták. A visszatérést követően még évekig élt egy állatkertben, majd 1983-ban pusztult el.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy 1947-ben két gyümölcslégy volt az első olyan élőlény, amely kijutott az űrbe. A továbbiakban pedig a kutyák igen kedvelt választásnak számítottak, mivel úgy vélték, hogy jobban tűrik a hosszabb ideig tartó mozdulatlanságot, mint más állatok. 1951-ben összesen 9 kutyát küldtek az űrbe a szovjetek. Emellett számos másik faj egyedei is jártak már a Földön kívül, mint például: tengerimalacok, békák, halak, csigák, medúzák, de még japán fürj is.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
