Budakeszi művelődési háza szemétnek nevezte az épület mellé lerakott könyveket

A II. kerület polgármestere viszont szívesen befogadja a könyveket.

  • Eduline

„Ez jelen formájában nem irodalom, hanem szemét" – írta csütörtökön a Budakeszi Hír Facebook-oldalon az Erkel Ferenc Művelődési Központ vezetője arról a halom könyvről, amit valaki kartondobozokban helyezett el a Budakeszin található intézmény kerítése mellett.

Az igazgató továbbá arra kérte az általa idézőjelbe tett könyvadomány tulajdonosát, hogy még aznap távolítsa azt el, ellenkező esetben a térfigyelő kamerák felvételei alapján feljelentést tesz.

A történtekre reagált Őrsi Gergely is egy hozzászólásban a poszt alatt:

A könyv érték, nem szemét! Ha problémát jelent, mi örömmel átvesszük a könyveket, és kihelyezzük könyvszekrénybe, könyvcserélő ponthoz.Talán így egyszerűbb, mint kamerafelvételeket böngészni, és feljelentéseket írni. Ha megengedik, elhozzuk

– írja a II. kerület polgármestere.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.