A program célja, hogy az örökbefogadásig a babák megkapják a szeretetet és törődést, amelyre szükségük van.
A tavalyi statisztikák szerint 2024-ben Magyarországon mintegy 300 újszülöttet hagytak kórházban. Szerencsére a szegedi szülészeti klinikán lévő gyerekek nem maradnak teljesen egyedül. Az RTL Híradó nemrég számolt be arról, hogy már 16 önkéntes egyetemista látogatja rendszeresen a kórházban hagyott újszülötteket.
A kezdeményezés két hallgatótól indult másfél évvel ezelőtt, akik szerették volna szebbé tenni azokat a napokat, amelyeket a kórházban töltenek azok a csecsemők, akiket a szülők nem tudnak vagy nem akarnak hazavinni.
Az ötlet pedig több hallgatónak is megtetszett. Az önkénteseknek azonban először egy több hónapos képzésen kell részt venniük, ahol megtanulják, hogyan kell etetni, ringatni és tisztába tenni a babákat.
A diákok egymást váltva minden nap ott vannak a szülészeten, segítve a nővérek munkáját, és próbálják pótolni a hiányzó szülői gondoskodást. Orvos Hajnalka, az egyetem osztályvezető tanára az RTL híradónak elmondta, hogy az önkéntesek által nyújtott érintés és gondoskodás elősegíti a kötődés kialakulását, ami megkönnyíti a nevelőszülők munkáját később.
A program sikerét mutatja, hogy az egyik ötletgazda már az ő szülővárosában, Baján is elindította ezt a kezdeményezést.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
