Az érintett rendelkezést a kegyelmi botrány után szigorította a kormány, most pedig semmissé nyilvánította az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság 2025. május 15-i döntésében alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a gyermekvédelmi törvény egyik rendelkezését. Ez a szabály lehetővé tette, hogy a gyermekvédelmi dolgozókat végkielégítés nélkül bocsássák el, ha nem mentek át a kifogástalan életvitel vizsgálatán - szúrta ki a Telex.
A vitatott szabályozást 2024-ben, a bicskei gyermekotthonban történt pedofilbotrányt követően vezették be. A célja az volt, hogy szigorúbban ellenőrizzék a gyermekvédelmi intézmények munkatársainak életvitelét. A dolgozóknak egy 500 kérdésből álló kérdőívet kellett kitölteniük, amelyben olyan magánéleti témák is szerepeltek, mint a nemi életük, alkoholfogyasztási és szórakozási szokásaik. Sokak számára ez sértő volt, és több intézményben – például a budapesti Cseppkő gyermekotthonban – tömeges felmondások történtek.Az Alkotmánybíróság indoklása szerint az azonnali hatályú elbocsátás nem azonos a rendkívüli felmondással, így nem indokolható automatikusan a végkielégítés megvonása. A testület ezért eltörölte a vonatkozó rendelkezést, és megtiltotta annak általános alkalmazását.A döntés azonban nem tiltja meg a kifogástalan életvitel vizsgálatát, de rögzíti, hogy az ebből fakadó elbocsátásnál a munkavállalók jogait is figyelembe kell venni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
